Heves megyei aprónyomtatványok 10
BARCSAY JENŐ HATVANBAN Hatvan, Horváth Mihály utca 10. 1975 február 2-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor, a hetvenöt esztendős BARCSAY JENŐT köszönti és tárlatát megnyitja, DR. SOLYMÁR ISTVÁN u Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese Bartók-dalokkal Kovács Zsuzsa közreműködik A kiállítás anyagát Kovács Ákos, Paksi Gyula, Papp Attila és Török László rendezték. A katalógus fotóit Magyar Jánosné készítette. Nyitva: 1975. február 23-ig, naponta 10 és 19 óra között. A mostani szép jubileumhoz vezető út éppen hetvenöt esztendővel ezelőtt kezdődött Katonán, egy sárbaragadt kis erdélyi falucskában. Ott 1900 január 14- én, született Barcsay Jenő, hogy nemes segítők szellemi támogatásával, hazai és olasz, francia mesterektől nyert indíttatással megszerezze magának a legtöbbet: a művészi alkotás készségét, a festői kifejezés mindennél sokat érőbb ajándékát. Az önmagát kereső ifjú művészember kikben látott tanítót? A budapesti akadémiára kerülve Vaszray Jánosnál és Rudnay Gyulánál sajá títottam el a mesterségbeli tudnivalókat, szigorú etikára pedig Lyka Károly tanította, éspedig olyan érzelmi azonosulással, hogy a tanár és növendék viszonya idővel meleg barátsággá változott. Nyilván Rudnay mesterrel hozható összefüggésbe, hogy az induló Barcsay Jenő az 1920-as években még az alföldi festészet bűvöletében él, s Hódmezővásárhelyre, a mártélyi Tiszapartra jár témáért, megismerkedvén az ott élő leg- jobbakkal, Tornyai Jánossal és Endre Bélával. Hogy az alföldi, vásárhelyi iskolát miként váltotta fel Szentendre? Bizton szerepe van ebben Pár'zsnak, ahol különböző kifejezési törekvések, stílusok ragadják magukkal, elplántálva benne a konstruktivizmus formanyelvét, amelynek kiteljesítő hazai mestere, forradalmi megvalósítója lesz. De nem csak XX. századi nemzeti festészetünk fontos pillére Barcsay Jenő sajátos művészete! Tanárként is segíti képzőművészeti életünk izmosodását, s Művészeti anatómia (1953), Ember és drapéria (1958), Forma és tér (1966), című könyveivel olyan értékű segédeszközt tesz asztalunkra, amely nélkül ma már szinte elképzelhetetlen a magas szintű oktatás. Hová visz el időközben Barcsay Jenő konstruktivizmusa? Mivé érik benne a felgyülemlett kifejezési vágy? Az elemeire, szerkezetére bontott természeti motívum lassan non-figuratív megjelenítésre vált nála, majd pedig a monumentális műfaj felé irányítja. így születik meg a budapesti Nemzeti Színház, a miskolci Nehézipari Egyetem, majd a szentendrei Művelődési Ház mozaikja. Barcsay Jenő finom, tiszta lélek. Olykor zárkózottnak tűnő is! De művészi magatartása mindenképpen közösségivé avatja. S így válik ő társadalmi rendünk megbecsült, emberformáló alkotó egyéniségévé, aki a legmagasabb állami kitüntetések — Kossuth-díj, Kiváló művészeti cím, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének második fokozata — birtokosa immár. A művésszel találkoztak már a Hatvani Galéria látogatói. Néhány alkotása szerepelt első „Magyar tájak" biennálénkon. Most e pompás, változatos rajzanyag révén többet nyújt magából: a képzőművészet fundamentális értékét, a vonal mágiáját. S, ha ennek a bűvöletnek a részesei lehetünk, elismeréssel kell adóznunk a Magyar Nemzeti Galériának, ahonnan az utolsó negyven és termését átívelő képanyag származik, s amely intézménnyel egyre szó 'osabb, gyümölcsözőbb városunk kapcsolata MOLDVAY GYŐZŐ HATVA INI II GÁLIÉ IRHA
