Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZF
A Mátra védett növényei TURBÁN LILIOM /LILIUM MARTAGON/:- A Mátra pompás dísze. Március-áprilisban virágzik. Magas növény, sötéten pettyezett vörös vagy rózsás virágokkal. Hosszúkás levelei örvösen, részben szórtan állnak a száron. Bókoló nagy virágai fürtös virágzatot alkotnak. Vöröslő levelei hátrahajlók, sötét pettyesek. Termése tok. Egyszikű. Csupasz hagymája van: csak a tápanyagot elraktározó húsos, sárgás levelek borulnak össze hagymaszeűen, a száraz védőlevelek hiányoznak. KOCKÁS LILIOM vagy KOTULILIOM /FRITILLARIA MELEAGRIS/:- Április-májusban virágzik. Bókoló, soktáblaszerűen kockázott virága ártéri réteken, ligeterdőkben, nedves tölgyesekben vizenyős helyeken fordul elő. Nagyon ritka növény. S ZÁRT ALAN BÁBAKALÁCS /CARLIN A ACAULIS/:- Július-szeptemberben virágzik. Kétéves növény. Fénylő, ezüstös virágfészke csak napsütésben vagy száraz levegőn tárul fel. Á németek ezért nevezik időjósnak, a franciák szépidő-bogáncsnak. Sok babona fűződik hozzá, a magyar név /bába, azaz tündéikalács/ is erre céloz. Beteg állatot csapkodtak meg vele, hogy meggyógyuljon, ló nyakára kötötték, hogy ne fáradjon el. Articsókához hasonlóan ették a fészek zsenge vackát. Ritka növény hazánkban - bár a Mátra alhavasi rétjein gazdagon fordul elő. FEKETE KÖKÖRCSIN /PULSATILLA NIGRICANS/:- Egynyári növény március-májusban virágzik. Igen ritka. Krónikáink kügülcsin- nek emlegetik. Neve török eredetű nyelvünkben. /Kök-ótörökül kéket jelent./ Bókoló fekete-bíbor virága a tavaszi hériccsel és a leány kökörcsinnel virít együtt a meleg déli lejtőkön, sziklagyepeken Selymesen borzas. Termése a sok hosszú, gyapjas, megcsavarodott bibeszállal olyan, mint egy toliforgó. Szőrbóbitás magjai a széllel messze repülnek, s dugóhuzószerűen fúródnak a talajba. LEÁNY KÖKÖRCSIN /PULSATILLA GRANDIS/:- Évelő. Sziklás, meleg déli hegylejtők, tavaszi dísze. Már az enyhe márciusi napok előcsalogatják a föld alól kibújó molyhos-bundás bimbókat. Egyetlen virágból sok száz részterméske fejlődik, ezeket a szél messzire sodorva teijeszti. Virága pirosas vagy kékeslila színű. Később megnyúló szára csúcsán, hosszú faikszerű, bozontos bibeszálú terméskéket visel. Mérgező. A népi gyógyászatban teájával az asztmatikus görcsöket csillapították, fejfájás enyhítésére itták. Vesebetegségek, köszvény, csúz gyógyítására ritkán még ma is használják.