Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZC
PÁRÁD Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helye, a Mátra északi lankáinál fekvő üdülőhely, amely egyúttal a palóc néprajzi csoport geográfiai központja. A falu magja a Tárná folyó völgyében húzódik, földrajzilag hozzátartozik még két kisebb település, az erdők között fekvő Parádfürdő és Parádóhuta. A középkorban a fejedelmi Rákóczi família, az újkorban pedig a Károlyi grófok uradalmi központja. A község gyors fejlődésnek akkor indult, amikor ll. Rákóczi Ferenc 1708-ban üveghutát létesített. Párád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "Csevice" és a vasas-timsós fürdővíz, melyet 1813-tól gyógyászati célokra használnak. A gyógyvíz alkalmas nőgyógyászati folyamatok kedvező befolyásolására, kimerüléses állapotok kezelésére, ivókúra formájában pedig gyomor és bélrendszeri betegségek kezelésére. A község változatos, európai értelemben vett tiszta klímájú környezetben található, a környező erdők botanikai ritkaságokban gazdagok. Turisztikai értékét növelik idegenforgalmi látványosságai: palóc népi építészeti emlékei, élő népi mesterségei, lovashagyománya. A Károlyi-korszakban épült egy uradalmi istálló, amit díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt Cifra-istállónak neveznek, ebben a méntelep és a lovaglással, fogatolással kapcsolatos "Kocsimúzeum'' foglal helyet. A természeti és néprajzi adottságok felkínálták az alkalmat arra, hogy a palócok körében hagyományos zenét, táncot, a sokféle formájú népviseletet és a régi paraszti életmódot, kultúrát reprezentáló használati eszközöket egy-egy ünnepélyes alkalommal be lehessen mutatni. A Parádi Palóc-napot az 1960-as évektől két-három évenként tartják meg, néhányszor a színhelyet a szomszédos és ugyancsak palócok lakta Nógrád megye adta. 1993-ban immár nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre a Palóc Napok rendezvénysorozata.
