Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZA
Az előadás énekessztrájai: KORDA GYÖRGY és felesége, BALÁZS KLÁRI történeti eseménynek érzem azt, hogy létrehoztuk az ország első magánszínházát. Pontosan tíz éve, hogy vagyunk. Ahhoz pedig, hogy megmaradjunk és jó előadásokat hozhassunk létre, szükség,van olykor egy kis sztriptízre is. Én például egyáltalán nem vagyok otthonos ebben a világban, és feltételezem, hogy a nézők nagyobbik része soha nem jut el sztriptízbárokba. Miért ne kaphatna abból is ízelítőt? Nekem semmi kifogásom ellene. Ezért is örülök, hogy a színpadi sztriptízbár az új színházi évadban is működik majd. V.Zs. Most éppen a színészek erőssí- tenek: Rák Kati és Dózsa László mét vörösre sírta, arcán gyilkos indulat feszült. Igaz tehát a suttogás, Bölényesi elcsábította Annát, az ő egyetlen feleségét. - Ezt mered tenni velem, szemét Bölényesi, a főnököddel! Megdöglesz, kínok kínjával halsz meg. Megesküszöm, hogy fertelmes gyötrelemmel pusztulsz el! - kezét ökölbe szorította, szemét behunyta, hangtalan ordításra tátotta a száját. Aztán hosszan és rokonszenvvel nézegette magát a tükörben. Színész akart lenni valamikor, de mert az nem sikerült, így automatikusan színigazgatóvá vált. - Meg foglak ölni, Bölényesi - suttogta, és komolyan gondolta. A harmadik előadáson Bölényesi rosszul lett, a hasát fájlalta. Az orvos bélfertőzésre gyanakodott. Az igazgató aggódva kérdezgette Bölé- , nyesit.- Megvan a vakbeled? Nem volt gond az epéddel? Bölényesi csak a fejét rázta.- Nem értem, mitől fáj a hasam.- Vigyázok rád, ne félj - nyugtatta meg az igazgató, és minden előadáson ott volt, a kulisszák mögül aggódva nézte Bölényesi jeleneteit. Különösen azt a jelenetet, amikor Bölényesi bekapja az ajzóbogyót, az egy szem savanyú cukrot. - Edd meg, eszegesd! - kárörvendezett magában az igazgató, mert minden előadás előtt kicserélte a kellékcukrot a sajátjával, melyet előzőleg macskaürülékbe áztatott. Mindezt Bölényesinek meg kellett ennie a nyílt színen ajzószer gyanánt. Bölényesit vitte a lendület játszott, nem figyelt az ízekre, bár azok undort facsartak az arcára. Am a játék elnyomta a keserű ízt. Az orvos hashajtót, ricinust írt fel neki. Jó ürügy volt ez az igazgatónak. A következő előadás előtt lukat fúrt a kis savanyú cukorba és ricinussal töltötte fel, egy kis higanyt is tett bele, hogy hatásosabb legyen. Bölényesinek nem volt ideje kiszaladni a színpadról. Leírhatatlan bűz árasztotta el a játszóteret. A kollégák, akik a közelben voltak, percekig nem vettek levegőt, a nézőtéren is feszengtek már és a szellőzést reklamálták.- Engem mérgeznek! - kereste meg igazgatóját Bölényesi.- Határozottan éreztem, hogy a cukor nem cukorízű, hanem valami más... nem tudom elmondani... És nekem meg kell ennem szerepem szerint, akár tetszik,.,akár nem. Setten Ádám segédszínész adja át a cukrot a színpadon. Ő a bűnös.- Lehet, hogy a segédszínész gyűlölete a nagy művész iránt ilyen eszközök használatára aljasít? Lenyomoztatom. - Az igazgató beszólt a rendőrségre, hogy küldjenek nyomozókat, ráállították az apparátot Setten Ádámra. Beépítették a kollégákat, akik egy öltözőben öltöztek vele. Vegyelemezték a cukrokat. Semmit sem találtak. Bölényesi a színpadon mégis érezte a szörnyű ízt. Már hányingere volt, amikor a cukorra gondolt. Előadás előtt nem tudott aludni, enni. Az apparátus teljes bevetéssel dolgozott. Lehallgatták Setten Ádám telefonját, pszichikai csapdáknak, megterheléseknek vetették alá. Egyértelművé vált mindenki számára: Bölényesinek béldugulása van, és ez az agyára ment. Bűzfelhőket eregetett alul-felül. Egy hónap múlva eltemették. Sokan jöttek ki a temetésre. Annácska is, s a férje, az igazgató, akinek az arcán bánat ült. A temetés után Bölényesi felesége beült az örökölt Porschéba. Megcsókolta a volánnál ülő szeretőjét.- Látod, drágám, most már ez is a miénk, na meg a villa, a nyaraló és a teljes devizaszámla.- Nincs lelkiismeret-furdalásod? - kérdezte a volánnál ülő, és visszacsókolta az özvegyet.- Mitől lenne? - vonta meg a vállát a gyászruhás asszony -, mindig volt négy-öt szeretője. Engem csak cselédnek, rabszolgának használt, kizsigerelt. Húsz év óta keverem a levesébe a trisót, de hogy pont most hatott? Ez fantasztikus. Azt hittem, már megszokta a szervezete. 33
