Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZA
Fotó: Németh Margit- Kik voltak azok a zeneszerzők, akikkel a legtöbbet dolgoztál?- Ketten voltak. Sajnos, hogy ezt kell mondjam: voltak! Fényes Szabolcs és Horváth Jenő. De írtam én mindenkinek, aki megfordult e bűvös-bájos szakma zenei világában, melyet oly szívesen gyömöszölnek bele némelyek a könnyű műfaj skatulyájába. Többnyire azok, akik soha életükben nem írtak „könnyűt”, csak „nehezet”. Igaz, ami igaz, ezt nem könnyű elviselni!- Olyasmit is hallottam, hogy voltak évek, amikor a Rádió illetékesei bojkottálták a szövegeidet.- Olyan zeneszerzővel együtt voltam feketelistán, mint Horváth Jenő. Nem rossz társaság, ugye? Működött akkor egy - úgymond - Sanzon Bizottság. Egyszer eljutott hozzám az írásbeli véleményezésük rólam. Ma is fejből tudom: „Körúti, alpári, ellenséges hangú és teljesen költőieden!” Nem tagadom, ez az utolsó két szó szíven talált. Megmutattam a papírt néhány költő barátomnak. Azonnal levelet írtak a bizottságnak, melyben többek közt ez állt: „G. Dénes György ugyanúgy költő, mint ahogy mi azok vagyunk.” Az aláírók nem voltak akárkik. Devecseri Gábor, Vas István és Zelk Zoltán! Életem legszebb ajándékát kaptam ezzel tőlük.- Szereted, ha dicsérnek?- Ki nem szereti? De azért inkább szidjanak, mint dicsérjenek. Néha még kicsit provokálom is, hogy szidjanak. Mert ha valakiről csupa jót írnak vagy mondanak, az egy idő után unalmas lesz. Szerencsére e téren túl nagy veszély nem fenyeget. Vannak kritikusaim, ellenségeim is. Isten tartsa meg őket sokáig. Legalább nem unatkozunk. Sem ők, sem én.- Van konkurensed?- Pont nekem ne lenne? De nem számolom őket, és nem törődöm velük. A magam részéről csak fő konkurensemet tartom számon, lassacskán ötven éve!- Ki az?- Tudod te azt! Mondjam ki a nevét, hogy ezzel is reklámot csináljak neki? No, egye fene, kimondom: Szenes Iván! Sajnos, ő remek író és remekíró egyszemélyben. Azt hiszem, mi egymásra csak ugratásból vagyunk féltékenyek! Evvel a mókával mindketten csak nyerünk!- Hány slágered volt idáig?- Ahhoz képest, hogy milyen sok slágerhez írtam verseket, igazán nem sok! De nekem, azt hiszem, nem is a sláger az igazi területem, hanem a musical! Pedig egészen véletlenül kerültem közel a műfajhoz. Egy reggel megjelent a lakásomon két főiskolás kislány, feltettek a gramofonomra egy lemezt, hogy hallgassam meg. Meghallgattam, mert olyan kedvesek voltaic, hogy nem lehetett nekik ellentmondani. Úgy hívták őket, hogy Tordai Teri és Moór Marianna. A lemez lejátszása után elmondták, hogy ők ebből szeretnének a főiskolán vizsgaelőadást csinálni. S mivel ez amerikai musical, hát fQrdítsam le. Persze fizetni nemigen tudnak. En másnap nekiálltam a fordításnak és a versek megírásának, noha a darabról addig sohasem hallottam, tudod, mi volt a címe? West Side Story! A főiskolai vizsga óriási sikert aratott, én pedig halálosan beleszerettem a modern zenés műfajba. Azóta is egyre-másra fordítom a főiskolásoknak a musicaleket, többek közt olyanokat, mint az Ez fantasztikus és a Kabaré.- Büszke vagyok ara, hogy négy méter fiam van! - mondja Zsüti a riporternek.- Az Operett Színházban pedig olyan világsikereket ültettél át a hazai színpadra, mint a Csókolj meg, Katám, a Hello Dolly, a Hegedűs a háztetőn és a My Fair Lady!- Ez utóbbinak a verseit szeretem talán a legjobban. A bemutatón olyan színészeket kaptam, akik ragyogó beszédtechnikájukkal a remek zenei tolmácsolás mellett arra is ügyeltek, hogy a verseim minden szavát értse a közönség. Lehoczky Zsuzsa mint Elisa, Básti Lajos mint Higgins professzor, no és te mint Doolittle, a szemetes. Micsoda szereposztás!- Ne folytasd, mert ha te elfogult vagy velem szemben, én sem tudok tárgyilagos maradni veled.- Hát ne legyél az. Remélem, nem akarsz kellemetlen kérdéseket feltenni nekem.- Ha nem haragszol, azért megkérdezném tőled, mért vagy mindig olyan..., hogy is mondjam... slampos?- Slampos? Milyen elnéző vagy. Nagyon jól tudom, hogy én vagyok Magyarország legrendetlenebb és legrosszabbul öltözködő embere. Rajtam a legelegánsabb ruha is úgy áll, mint a tehénen a gatya, és fél nyáron át képes vagyok egy olyan kétes színű vízipolós sapkát viselni kopasz fejem naptól való megóvása végett, amely vagy húsz éve van birtokomban. A slendriánságomat a feleségem ellensúlyozza, aki viszont mindig elegáns és gyönyörű! Ez is bizonyítja, hogy az ellentétek vonzzák egymást.- Ha már a feleségedet említetted, illene megemlítened a családod többi tagját is.- Büszke vagyok arra, hogy négy méter fiam van!- Micsoda? Négy méter magas a fiad?- Nem egyik fiam négyméteres, hanem a két fiam összesen éri el a négy métert. A magasabbik fiam két méter és két centi, ő vízipo- lóedző. Az alacsonyabbik fiam egy méter kilencvennyolc centi, és tévérendező, Gém György néven. De szabadjon azzal is eldicsekednem, hogy többszörös nagypapa is vagyok, és természetesen imádom az unokáimat. Nem véletlen, hogy azok a dalaim a legkedvesebbek számomra, amelyeket a családomról írtam. A mamáról az Oszhajú asszonyt, a feleségemről az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én címűt és a Van, aki vár, ha hazaérsz kezdetűt a fiaimról.- Mi lesz a legközelebbi musicalmunkád?- A nálunk Őrült nők ketrece címmel népszerűvé lett film fergeteges sikerű amerikai musicalváltozatát készítettem el az Operett Színház számára, mely ősszel kerül színre, Haumann Péter és Németh Sándor főszereplésével. Ezenkívül van több televíziós műsorra megrendelésem, és néhány népszerű előadónk is rendelt tőlem szöveget új nagylemezére. Szóval hál’ istennek van munkám. Ez egyben azt is jelenti, hogy van értelme az életnek, amelyet születésem óta változatlanul szenvedélyesen imádok! Tudod mit? Ezzel a mondattal akár be is fejezhetnéd a riportodat...- Kérlek, be is fejezem! 17
