Heves megyei aprónyomtatványok 9/Z
- 62 helyezkedik a tudomány és a művészet síkjára. Csak kettős megközelítéssel mérhető fel: egyszerre tudomány és költészet, vagyis egyenlően kell hozzá logika és ízlés. Az enciklopédia az utópia, a képzelt utazás és főleg a tudományos-fantasztikus irodalom maximalista leltára. Nem csak irodalmi műveket, képzőművészeti vonatkozásokat, filmeket ölel fel, hanem kiterjeszti a conjecture (ez az a gyűjtőfogalom, amibe mind a három - sőt még több - vonatkozás belefér, s amire a hazai sci-fisek még nem találtak magyar kifejezést) értelmezését a táncra, a térképre, a képre - gényre, a némajátékokra, az árnyjátékra, az ékszerre!, sőt a szentbeszédre is...! Ennek a szerfelett tág értelmezésnek köszönhető, hogy az enciklopédia nagyon bőven és változatosan illusztrált, s nemcsak könyvcímlapok, hanem plakátok, naptárak, névjegyek, ex-librisek is láthatók lapjain. S ennek köszönhető az az első meggondolásra meglepő tény, hogy a szócikkek közt bizony olyanok is szerepelnek, amilyenekre a naív olvasó még álmában sem számított. Például: strip-tease, amelyben szó esik egy Jane Fonda-filmről (Barbarella), scatológia, mely Swifttől és más szerzőktől vett "ürüléktani" példákkal szolgál arra, hogy a "conjek- turális" írók képzelete minden tekintetben korlátlan; xenoszexológia, amely - a görögül tudók máris kitalálták- a földönkívüliek nemi életével foglalkozik, ami az ero- tic-fiction (ilyen is van!) művek csemegéje... Ami a személyeket illeti, szinte a világ minden közismert szerzője szerepel ebben a becsvágyó enciklopédiában, mert- mint kiderül - nemcsak a köztudottan utópista, tudományos-fantasztikus írók írtak "mi lenne, ha"-műveket, hanem olyanok is, akikről nem nagyon tudtuk. Tehát nem csak Morus és Campanella, Bacon és Rabelais, Cabet és Butler, Verne és Y/ells, Clarké és Szilárd, Jefremov és Alekszej Tolsztoj szerepel, hanem ... sokan mások. Például Arisz- tophanész (főleg a Madarak okáért); Prévost abbé, aki a
