Heves megyei aprónyomtatványok 9/X

14 váradon, Kassán, Pozsonyban és Losoncon/ gyakran tartott felolvasást. Ez az irodalompártо ló tevékenység a balolda­li sajtó ellenszenvét váltotta ki: "vörös-fehér-zöld bá­ródnak titulálták miatta. A Jövőben megjelent cikkek je­lentős iésze egyáltalán nem iíodaírni jellegű, hanem a pub­licisztika eíejével iíányitja iá a figyelmet a Horthy- rendszer t öivény t elenségeii e, véies t er r or jár a /Magy ar le­vél a‘ magyaiokhoz, Közbeszólás, Válaszúton, Reszketett ha- iagjában, Hazám, hazám stb./ Bizonyáia részük van ezeknek az Írásoknak abban, hogy az Amszterdami Szakszervezeti Tanács nemzetközi bojkottot rendelt el Magyarország ellen, és hogy az angol munkásság követelésére Weegewood ezredes vezetésével küldöttség érke­zett Magyarországra az itteni állapotok kivizsgálására, A Jövő 1923 májusában a szerkesztőségben támadt viták és az anyagi gondok hatására megszűnt. Hatvány ettől kezd­ve hosszú időn át az Ady-kultusznak szenteli életét, A nagy történelmi élmények, emlékek, /a régi Magyarország széthul­lása, a forradalmak bukás a/ valamint személyes élményeinek hatására most már jobban, teljesebben megérti a költőzseni munkásságát, sőt felismeri a forradalmár Adyt is, /Ady End­re és a Magyar Jövendő, 1924/ Az Adyról Írott két legfontosabb müvében: Ady világa /1924/> és Ady a kortársak között /1927/ arra tesz kísérle­tet, hogy egy központi nagy Ady-élménybői kiindulva a költő teljes életművét bemutassa. Rámutat arra, hogy ebből a köz­ponti nagy Ady-élményből kiindulva az érthetetlenség már csak rosszhiszemüleg elhíresztelt legenda marad. Látásmódja azon­ban beszűkültnek tűnik. Össze akarja békiteni a kor társ Íz­lést és az irodalomtörténeti értékelést. Szerinte Ady egya­ránt elhatárolódik a polgárságtól és prDletárságtól. Felis­meri azonban azt a fontos tényt, hogy a költő forradalmisá- gát paraszti indulatok fütik. Az Ady a kortársak között ar­ról tanúskodik: világnézet, életfelfogása, tevékenysége alap­ján a liberális gondolkodású báróból a huszas évek végére radikális nagypolgár lett, 1927-ben tért haza Magyarországra, ahol forradalmi szere­pe és sajtótevékenysége miatt egy esztendei bőrtönbüntetést szabnak ki rá. Kiszabadulása után mind gyakrabban megfordul

Next

/
Oldalképek
Tartalom