Heves megyei aprónyomtatványok 9/X

8

gárdát tudott felvonultatni a környék veraelői, prózairói közül: ilyen volt a lirikua Kiaterenyei Lajos, Kasza Károly, Petró Lajos, Molnár József. A novellisták közül Simányi Gyula, Stillerné Emecz Ica és Szelei Ferenc nevét kell megemli- t eni.

Kiaterenyei Lajos verseit az önvallomás, a személyes élmények, érzelmek olykor visszafogott hangú kinyilvánitása jellemzi, de időnként pátoszba vált át a hangja, az ünnepélyesség néha-néha már a téma tartalmi érdekességeit is elhomályo- sitja /Beszámoló, Ke menj! Állj meg! stb/.

Kasza Károly a szerelmi dalok költője:

"Szeretem a harcom,

Szived szivemmel alszik" - Írja az Elmúlik az álom cimü ver séb en.

Petró Lajos költ ész-et ét a halk liraiság és az önmarcango- lás együttes jelenléte jellemzi. Önmagát gyorsan kihunyó fény szilánknak tartja:

"Nem kell a te világod Fény szilánk vagyok."

/Fényszilánk vagyok. Hatvan és járása, 1937.július 4./

Simányi Gyula nosztalgikus, gyermekkorba visszatérő témákat jelenit meg, elsősorban a paraszti életet ismeri jól. Az 1939. augusztus 6-i számában megjelent novellája csak alig lépi túl az életképi műfajt, de a figurák jók, eredetiek,

/ A csősz./

Stillerné Emecz Ica a kispolgári élet egyhangúságáról, kilátást a lanságáról ir. Novellái laza szerkezetűek., stilusa zaklatott, felfokozott érzelmeit csak nagyon nehezen tudja megzabolázni. Legjobb novellája a Lemondás, ebben sikerül felülkerekednie a szerkesztésbeli és a stiláris problémákon.

Nem véletlen, hogy az Írói mesterség küszöbéig is eljutó, de azon teljes egészében 3oha át nem lépő Szelei Ferenc írja a legszebb novellákat a szerzők közül: Történet a szép nai- váról /megjelent az 1935. október 27-i és november 3-i számban/, Az öreg magyar / ezt a történetet az 1936. február 23-i és március 1-jei szám közölte folytatásokban./

A magyar hadbalépésről Hadak útján címmel közöl a lap szerkesztőségi cikket 1941. junius 29-én. Röviddel később -