Heves megyei aprónyomtatványok 9/Q
A XVIII. században, amikor az Alföld újratelepítése megindult, a gazdasági élet felemelkedését egyre gyakrabban szakította meg az aszályokat kísérő éhínség és állathullás, vagy az árvizeket követő gabonahiány. A Tisza szabályozása ügyében a XIX. század elején döntő fordulat következett be. Ezt az általános gazdasági fejlődés mellett, egyrészt a felmérési munka és a szabályozási tervek kidolgozásának előrehaladása tette lehetővé, másrészt — és legközvetlenebbül — az 1840-es évek ismétlődő árvizei és a tartós vízborítások által okozott károk tanulságai készítették elő. A megérett történelmi helyzet felismerése és a kedvező alkalom megragadása Széchenyi István — a szabályozási munkák műszaki megalapozása Vásárhelyi Pál — érdeme. A munka eredményeként nagyobb területet hódítottak el a vizek birodalmából, mint Hollandia egész ármentesített területe, vagy mint amennyit a Pó-síkság ármentesítése adott az olasz mezőgazdaság számára. A megindított és az elmúlt több mint egy évszázad alatt mindjobban kiterjedő hatalmas munka, a Tisza- völgy folyószabályozása, ármentesítése, belvízrendezése, majd a vízgazdálkodási viszonyok — és a társadalmi-gazdasági fejlődés dinamikus egyensúlyára törekvő komplex vízgazdálkodás — a mostoha természeti viszonyokat mindinkább átformálta. Létrehozta a kedvező feltételeket ahhoz, hogy a terület, amely hajdan csak néhány százezer ember számára adott megélhetést, elindulhatott a gazdasági fejlődés útján.
