Heves megyei aprónyomtatványok 9/L
Ez a ház egy saját birtokából megélő, lovat tartó gazdaember lakása — századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt — a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban, akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagymultú Kakas család szegényebb ,,kis- Deme” ágából származott. A Kakas-ház a falu középponti részén, a Rákóczi út 54. sz. alatt van, szemben az autóbusz megállóval, alig pár lépésre a Tanácsházától, iskolától, templomtól. A helyi hagyomány azt tartja, hogy Átány Boddal és Véresei együtt megmaradt a török háborúk alatt is, amikor minden környező község elpusztult. A levéltári források szerint a község népe többször kényszerült futásra-pusztán hagyva a falut- de talán föltehetjük, hogy utóbb trisz- szatértek. Emellett szólhat, hogy a 16. századi dézsmajegyzékek néhány családneve, így a Kakas név is, a későbbi századokban is élt, a faluban. A 17-18. század óta sok jobbágytelken élő kisnemes lakott Átányon, akik több évtizeden át hi tudták terjeszteni az egész községre a kiváltságos, taxás állapotot. Részben a nemesek révén, részben azáltal, hogy a földesúri jogok több és nagyrészt távol lakó család között oszlottak meg, Átány életébe kevésbé avatkoztak be, A község meg tudta tartani református vallását, a falu képe pedig az utcák szabálytalan hálózatát, szemben a szabályos rendben újratelepített vagy az uradalmak által, rendezett szomszéd falukkal. Az átányi házak, amint a Kakas-ház is, vá- lyogfalúak nádfedéllel. Ékességük, arányos formájuk mellett, a fűrésszel cifrázott vértelek és a kovácsolt vas házorom dísz. A házat építő és faragó mesterek bevésték nevüket az ámbitus homlokdeszkájába, innen tudjuk, hogy Kováts Bélá-nak és Gatsal György-nek hívták őket. A ház udvarán csupán sertésól áll, nincsen se istállója, se szérűje. Ezek ugyanis két utcával távolabb, a házhoz tartozó ólaskertben voltak. Átányon, mint korábban az Alföld számos községében, a parasztembereknek általában két telke volt egymástól pár száz méter távolságban. A falu közepén csupán a lakóházak álltak a sertésóllal (mivel a sertés a konyháról él), ezekben laktak a nők, az öregek és a gyerekek. A férfiak, a fiúgyerekek is tíz éves kortól, java idejüket a kertekben töltötték, itt is aludtak, csupán étkezni jártak haza. A napok rendjét így a ház és kert közötti szabályosan ismétlődő ki-bejárás tagolta. A család voltaképp csak az étkezéseknél volt együtt a házban. Így élt Kakas Samu háza népével 1966- ban bekövetkezett haláláig. Felesége Bedécs Zsuzsó 1973-ban halt meg. Örököseik a lakást feloszlatták, bútorzatát széthordták, felszerelésének jó részét megsemmisítették. A Heves megyei Múzeumok Igazgatósága 1975- ben megvásárolta aházat és helyreállíttatta. Ami bútor, felszerelési tárgy az ősi házból megszerezhető volt, azokat visszatettük eredeti helyükre (ilyenekpl. a nagy tükrök a szobában és a konyhában,melyek a Bedécs örökségből valók) a többi bútort - amellett, hogy átányi házbelsőt kívántunk iellemezni általuk, a Kakas ház korábbi berendezéséhez illesztettük. Ha személyes tárgyra bukkantunk, Kakas Samu örökéből, amilyen pl. görbe botja, visszatettük eredeti helyére a honyhába. Kakas Samu huszár voltára emlékeztetünk az ágy fölé elhelyezett lovashuszár első világháborús képével. Kitettük Kakas Samu fényképét is, amint a padkán üldögélve néprajzos kutatókkal beszélget. A festett bútor — sarokpad és nyoszolya — jászsági asztalosok munkája ,a század elején még sok házban volt használatos, sőt akadt belőlük használatban még az 1954-es esztendőben is. A szoba bútorzata régiesebb, mint a konyha be- rendézése. Itt már csukott a kémény, zárt ajtós katlan van a rézüst szá mára, mellettük faliszekrény. Konyhában ritkán találkozni fali tükörrel, átmenetetet jelölhet akkor, amikor a füsttele- nített konyha lakásra alkalmassá válik. Régiesebb szintet képmsei a kamra, a szobából kiszo rult palackosokkal, ácsolt ládával. Kevés átányi szőlősgazdának van boros pincéje. A bort rendesen a kamrában tárolták. E- gyébként a kamra a háztartás nyersanyagainak és eszközeinek zsúfolt raktározó helye. Raktározó hely a padlás is, itt azonban inkább ritkán használt eszközök vannak. Itt a helye a lakodalmas fazekaknak és más nem mindennapi edényfélenek, a kémény körül a kendermegmunkáló eszközök vannak, más csoportokban a katonaláda és a kosárfélék. Feltűnően tágas a ház udvara. Ez korábban is annak tűnt s arra szolgált, hogy vasárnap délutánonkén Bedécs Zsuzsó barátnői összegyűljenek benne és labdajátékokat játszanak. Mi az udvarra perengét rekonstruáltunk, az átányi gyermekek és fiatalok igen kedvelt régi forgóját, — használatra szánva. FÉL EDIT
