Heves megyei aprónyomtatványok 9/L

Ez a ház egy saját birtokából megélő, lovat tartó gazdaember lakása — századunk első felé­ből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert ben­ne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt — a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban, aki­től vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átá­nyon nagymultú Kakas család szegényebb ,,kis- Deme” ágából származott. A Kakas-ház a falu középponti részén, a Rá­kóczi út 54. sz. alatt van, szemben az autóbusz megállóval, alig pár lépésre a Tanácsházától, iskolától, templomtól. A helyi hagyomány azt tartja, hogy Átány Boddal és Véresei együtt megmaradt a török há­borúk alatt is, amikor minden környező község elpusztult. A levéltári források szerint a község népe többször kényszerült futásra-pusztán hagy­va a falut- de talán föltehetjük, hogy utóbb trisz- szatértek. Emellett szólhat, hogy a 16. századi dézsmajegyzékek néhány családneve, így a Ka­kas név is, a későbbi századokban is élt, a falu­ban. A 17-18. század óta sok jobbágytelken élő kisnemes lakott Átányon, akik több évtizeden át hi tudták terjeszteni az egész községre a kivált­ságos, taxás állapotot. Részben a nemesek révén, részben azáltal, hogy a földesúri jogok több és nagyrészt távol lakó család között oszlottak meg, Átány életébe kevésbé avatkoztak be, A község meg tudta tartani református vallását, a falu képe pedig az utcák szabálytalan hálózatát, szemben a szabályos rendben újratelepített vagy az uradalmak által, rendezett szomszéd falukkal. Az átányi házak, amint a Kakas-ház is, vá- lyogfalúak nádfedéllel. Ékességük, arányos for­májuk mellett, a fűrésszel cifrázott vértelek és a kovácsolt vas házorom dísz. A házat építő és faragó mesterek bevésték nevüket az ámbitus homlokdeszkájába, innen tudjuk, hogy Kováts Bélá-nak és Gatsal György-nek hívták őket. A ház udvarán csupán sertésól áll, nincsen se istállója, se szérűje. Ezek ugyanis két utcával távolabb, a házhoz tartozó ólaskertben voltak. Átányon, mint korábban az Alföld számos köz­ségében, a parasztembereknek általában két tel­ke volt egymástól pár száz méter távolságban. A falu közepén csupán a lakóházak álltak a sertésóllal (mivel a sertés a konyháról él), ezek­ben laktak a nők, az öregek és a gyerekek. A fér­fiak, a fiúgyerekek is tíz éves kortól, java idejü­ket a kertekben töltötték, itt is aludtak, csupán étkezni jártak haza. A napok rendjét így a ház és kert közötti szabályosan ismétlődő ki-bejárás tagolta. A család voltaképp csak az étkezéseknél volt együtt a házban. Így élt Kakas Samu háza népével 1966- ban be­következett haláláig. Felesége Bedécs Zsuzsó 1973-ban halt meg. Örököseik a lakást feloszlat­ták, bútorzatát széthordták, felszerelésének jó részét megsemmisítették. A Heves megyei Múzeumok Igazgatósága 1975- ben megvásárolta aházat és helyreállíttatta. Ami bútor, felszerelési tárgy az ősi házból megszerez­hető volt, azokat visszatettük eredeti helyükre (ilyenekpl. a nagy tükrök a szobában és a kony­hában,melyek a Bedécs örökségből valók) a többi bútort - amellett, hogy átányi házbelsőt kíván­tunk iellemezni általuk, a Kakas ház korábbi berendezéséhez illesztettük. Ha személyes tárgyra bukkantunk, Kakas Samu örökéből, amilyen pl. görbe botja, visszatettük eredeti helyére a honyhába. Kakas Samu huszár voltára emlékeztetünk az ágy fölé elhelyezett lo­vashuszár első világháborús képével. Kitettük Kakas Samu fényképét is, amint a padkán ül­dögélve néprajzos kutatókkal beszélget. A festett bútor — sarokpad és nyoszolya — jászsági asztalosok munkája ,a század elején még sok házban volt használatos, sőt akadt belőlük használatban még az 1954-es esztendőben is. A szoba bútorzata régiesebb, mint a konyha be- rendézése. Itt már csukott a kémény, zárt ajtós katlan van a rézüst szá mára, mellettük faliszek­rény. Konyhában ritkán találkozni fali tükör­rel, átmenetetet jelölhet akkor, amikor a füsttele- nített konyha lakásra alkalmassá válik. Régie­sebb szintet képmsei a kamra, a szobából kiszo rult palackosokkal, ácsolt ládával. Kevés átányi szőlősgazdának van boros pin­céje. A bort rendesen a kamrában tárolták. E- gyébként a kamra a háztartás nyersanyagainak és eszközeinek zsúfolt raktározó helye. Raktározó hely a padlás is, itt azonban in­kább ritkán használt eszközök vannak. Itt a helye a lakodalmas fazekaknak és más nem min­dennapi edényfélenek, a kémény körül a ken­dermegmunkáló eszközök vannak, más csopor­tokban a katonaláda és a kosárfélék. Feltűnően tágas a ház udvara. Ez korábban is annak tűnt s arra szolgált, hogy vasárnap délutánonkén Bedécs Zsuzsó barátnői össze­gyűljenek benne és labdajátékokat játszanak. Mi az udvarra perengét rekonstruáltunk, az átányi gyermekek és fiatalok igen kedvelt régi forgóját, — használatra szánva. FÉL EDIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom