Heves megyei aprónyomtatványok 9/K
Ötven kiállítás S zűk hat esztendő, ötven tárlat. Éspedig nemcsak a Hatvani Galéria megszokott termében, hanem üzemekben, gazdaságokban, a fővárosi Nemzeti Galériában, valamint városunk vonzáskörzetének községeiben. így Boldogon, Rózsaszentmártonban, Heréden, Kökényesen. Olyan falvakban jószerint, ahol az érdeklődő közönség zöme először találkozott az élő képzőművészettel, festők és szobrászok természetelvű alkotásaival. E jelzőt miért tartom hangsúlyosnak? Mert ahogyan galériánk elsőként megrendezte a vásárhelyi művésztelep összefoglaló kiállítását, rögtön programot is fogalmazott. Jelesül annak a realista töltésű, széles népréteggel „társalgó" művészetnek kötelezte el magát, amelyet itthon és határainkon túl megbecsültén szolgálnak a vásárhelyi iskola legjobbjai. De az üres neo-avantgardhoz szegődés, az öncélú feltűnés hajszolásának igénye nélkül vállalhatott-e más feladatot egy galéria olyan városban, ahol o képzőművészetnek nincs gyökere, ahol tulajdonképpen hagyományt kellett teremteni? Ügy vélem, jó utat választottunk, koncepciónk indokolt mindmáig. S okszerű marad, amíg csak szélesebb körben nem gyűrűzik e műfaj, megszülve a maga tömegbázisát, kaput nyitva ugyanakkor új törekvéseknek, az absztraháltabb formanyelvnek. M égis kiknek a munkássága fémjelzi az alig húszezres város galériájának élő jelenvalóságát? A vendégkönyvek tanúsága szerint mit láttak munkások, parasztok, diákok tízezrei a szerény lehetőségek, mostoha teremviszonyok közt működő intézményben? Egyéni, majd csoportkiállításokon, illetve a tavaly másodízben megrendezett országos táj- festészeti biennálén — Magyar Tájak — fiatal tehetségekkel együtt felvonult legjobb, legmegbecsültebb mestereink egész sora. önálló tárlattal szerepelt Almási Gyula Béla, Cso- hány Kálmán, Molnár József, Mikus Sándor, Kastaly István, Barcsay Jenő, Fodor József, König Róbert, Erdős Péter, Tóth Valéria, Somogyi József, Kligl Sándor, Trischler Ferenc, Mónus Sándor, Kurucz D. István, Nagy Ernő, Szabó Iván. A realizmus, a látványfestészet elkötelezettjeként, őszinte hivatástudatból fakadó közös kiállítással mutatkozott be nálunk Dezső József, Fejér Csaba, Németh József, Patay László, Szalay Ferenc, Szurcsik János. Első tájfestészeti biennálénkon aranydiplomában Holló László, Szurcsik János, Borsos Miklós, ezüstdiplomában Kurucz D. István, Patay László, Csohány Kálmán, Vecsési Sándor, bronzdiplomában Csikós András, Fülöp Erzsébet, Berényi Ferenc, Redő Ferenc részesült (1974), a második biennále aranydiplomásai Miháltz Pál, Tóth Imre, ezüstdiplomásai Káka Ferenc, Batári László, Máger Ágnes, Tamás Ervin, bronzdiplomásai Fóth Ernő, Bíró Lajos, Nagy Ernő, Fodor József voltak (1976), továbbá kimagasló művészi szereplésükért a helyi tanács Bernáth Aurélt és Barcsay Jenőt a „Hatvan városáért" emlékéremmel tüntette ki. Ugyanezen tárlatok kapcsán, a társadalmi összefogás jeleként vásárlásokkal, munkajutalmakkal segítette a Hatvani Galéria ügyét a Képzőművészeti Alap, Heves megye Tanácsa, Hatvan város Tanácsa, a helyi cukorgyár, konzervgyár, Lenin Termelőszövetkezet, Duna Cipőgyár, Háziipari Szövetkezet, Hatvan és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet, Cipészipari Szövetkezet, valamint Hódmezővásárhelyről Galyasi Miklós elhunyt múzeumigazgató baráti köre. A Hatvani Galéria tekintélyének növekedését jelzi, hogy a Képzőművészeti Főiskolával kötött együttműködési szerződés alapján megrendezhette már két fiatal, frissen diplomázott művész — Trischler Ferenc, König Róbert — kiállítását, jövő esztendőtől pedig a kamaraterem falai nyújtanak otthont a városban nyaranta működő főiskolai művésztelep záró kiállításainak. Hadd említsük meg ugyanekkor a Nemzeti Galériával létesített gyümölcsöző kapcsolatot is, ápolandó a múlt örökségét, felmutatva a forrást, amiből a mai magyar képzőművészet elsősorban táplálkozik. Előbb Munkácsy Mihály képei vándoroltak a Zagyvaparti kisvárosba, később a proletársorsot tükröztető Nagy Balogh János emlékkiállítását nyitotta meg Csorba Géza minisztériumi osztályvezető, ez év tavaszán pedig a tíz esztendeje halott Kohón György drámai hangütésű művészetével ismerkedhettek meg az érdeklődők.
