Heves megyei aprónyomtatványok 9/J

és a színész érdekében. Olyan tervezőművésztípus megtestesítője, aki egyenrangú alkotótársa a rendezőnek, színésznek, s akinek színpadi víziója egyetemes.

Külön szín, törekvés a legmodernebb vonulatok között Gyarmathy Ágnesé. Színészként kezdett, majd Lengyelországba ment díszlet- és jelmeztervezést tanulni. Hazatérve, egy évtizede tervez, először a szegedi Nemzeti Színház, később a debreceni Csokonai Színház, majd újból a szegedi társulat tervezőjeként. Tervezett budapesti és más vidéki színházaknak is. Feladatai sokrétűek voltak: Shakespeare-művek, új magyar drámák, kortárs nyugati drámák, operák, musical-ek színpadra vitelénél volt alkotótárs. Ezt nála is szóról szóra kell venni, olyan mértékben, hogy egyrészt ő is egymaga tervez egy-egy produkció esetében díszletet és jelmezt, de megtervezi a figurális plakátot és a műsorfüzetet is, kiváló grafikai, fotógrafikai képességgel is rendelkezvén. Másrészt mindezeken túl, mintegy társgondolkodója a rendezőnek, színészeknek is, minden részletét nagy vízióban összegezi a színpadi cselekvésnek, történésnek. Leginkább a lengyel avantgarde, színpadi szürrealizmus, szürnaturalizmus követője. Szétbont mindent alkotóelemére, csereberél, egymás mellé tesz, játszik, mindezt a kifejezőerő fokozása érdekében. Előszeretettel kísérletezik új technikákkal, fotómontázzsal, ruhái, díszletei sohasem részletezők, naturalisták. Legjelentősebb terve Krlezsa Golgotájának előadásában készült (Nemzeti Színház, Szeged, 1974 Giricz Mátyás rendezése). Legfontosabb itt a díszlet, a színpadkép. Nyitott színházi kép fogad, látjuk a falakat, a színpad szerkezetét, technikai felszerelését. Látjuk, halljuk akár a szélgépet és működését is. Ha úgy tetszik, szegény színházi is a kép: a díszletek, kellékek roppant egyszerűek, puritánok. Pop artos is a színpad: kaca- tok, szimpla tárgyak halmaza is itt-ott. De utal a középkori misztériumjátékok díszletére, keresztalakjával, többemeletes, naiv pers- pektívás megoldásával. Gyarmathy mindig

16