Heves megyei aprónyomtatványok 9/J
A török kivonulása után az új, a német megszállás alatt Heves vármegye nemes és nemtelen lakosainak élete nem különbözik az ország más részén élőkétől. Lipót császár 1703. június 3-án kelt leiratára Eger város polgárai és katonái a piactéren felesküsznek a császár hűségére. Rákóczi Ferenc 1703. augusztus 29-én küldött felszólítására a megye alispánja, a gyöngyösi Almássy János, október hónapban már Eger ellen vezeti a Gyöngyösön Rákóczi hűségére esküdött kurucokat. A várost sok vitával, kevés harccal október végén elfoglalják, kiürítik, s megkezdik a vár ostromát. 1704. tavaszán a tervszerű ostromot egy ideig sze- mé'yesen Rákóczi vezeti. Majd amikor Gyöngyös-e megy, hogy Széchenyi Pállal a békéről tárgyaljon, az ostrom irányítását új tábornokára, Forgács Simonra bízza. Forgács megegyezik Zinzendorf Ferdi- nánddal, a vár védelmének német parancsnokával, hogy ha nyolc hónapig nem kap segítséget a védelem a németektől, a várat harc nélkül átadja a kurucok- nak. Az átadás késve ugyan, de 1735. január 2-án mégis megtörténik. Rákóczi ezt követően, 1705. február 28-án vonul be Egerbe. A Szent Miklós kapunál — a mai Rác- kqpu téren — a megye előkelői és a város polgárai, papjai és népe élén, Telekesy István, az öreg püspök, aki a megye főispánja, a város földesura is, ékes szép magyar nyelvű beszéddel fogadja. A város pedig díszes ünnepléssel, — a vár ágyúdörgéssel, dobpergéssel, zászlódísszel. Eger, — „az ország közepe" — a német fennhatóság alól felszabadult Magyarország központja. Először három hónapig, azután többször, hetekig, hónapokig lakóhelye, főhadiszálláso a fejedelemnek. Színhelye az új rendet építő és szervező munkájának. Többször tölti a városban a telet, hogy haditerveit, hadjáratait előkészítse. Itt fogadja a kül.öldi diplomatákat; kezdetben a franciákat, később az orosz cár követeit. Amikor megfárad, vagy kudarc éri, ha a várai, a mezei hadai, a reguláris csapatai ellátásáról kell gondoskodnia, új hadakat gyűjtenie, — Egerbe jön. Rendeletéi jó részét, intézkedéseit, első újságját, itt fogalmazzák. Serege egyenruhájának egy részét, süvegeit a megyében készítik. Különösen a szabadság- harc Ónod utáni szakaszában a sereg lőporral, golyóval való ellátásának is Eger az egyik bázisa. — Itt gyülekeznek a várban az egyre nehezebben ösz- szeszedhető katonák a szököttek, az elszéledtek, sebesültek pótlására. Innen indul a — „soha ilyen szép sereg” — a tragikus trencséni csatába. Ide tér vissza a fejedelem a vereség után, s tesz kísérletet a sereg újjászervezésére, a szabadságharc megmentésére. Mindvégig itt él Egerben a hívőn vallásos fejedelem mellett Telekesy István, az egri püspök. Aki ha nem is lelkesedéssel és nem az első percekben áll Rákóczi mellé; — de attól kezdve, hogy mellé áll, végig kitart. Az egyetlen katolikus főpap Rákóczi táborában; .......felruházva a jó öreg minda zon tulajdonságokkal, melyek egy püspököt ékesíthetnek; különösen szent egyszerűséggel és felebaráti szeretettel." — A szécsényí országgyűlésen ő köszönti a megjelentek nevében a fejedelmet. Az ő kezébe teszi le Rákóczi az esküt. — Ónodon is ö mondja az ünnepi misét, s írja alá elsők között a trónfosztás nyilatkozatát. Akkor is mellette marad, mikor már pápai breve tiltotta tőle. Nem hagyja el nyáját, a fejedelmet, s annak mozgalmát.
