Heves megyei aprónyomtatványok 9/J

naturalista festészet eszközeit is. Maróti Lajos Az utolsó utáni éjszaka című filozófiai drámájához (budapesti Nemzeti Színház, 1972, Marton Endre rendezése) festőiségben, fényhatásokban és térformákban egyaránt gazdag színpadképet tervezett, illetve szervezett, s jól élt az idősíkok eltolódásából adott játékos lehetőségekkel, fantasztikus diaképeken közvetített színhatásokkal. Illyés Gyula Testvérek című drámájának színpadképe (Nemzeti Színház, Budapest, 1973, Marton Endre és Vadász Ilona rendezése) pedig óriási tömbökből való építkezés, néhány szűkszavú kellékkel, díszletelemmel. Vidéki tervezései közül az egyik legfigyelemreméltóbb Schiller Don Carlosa kecskeméti színre viteléhez készült (Katona József Színház, 1974, Ruszt József rendezése): a hármas dobogórendszert jól ke- retelte egy szinte quattrocentós perspektívafalazat, felül egy csodálatosan elhelyezett, megkomponált Krisztus-testtel.

Tulajdonképpen ezeken a nyomokon halad tovább, talán még messzebb a jóval fiatalabb Székely László. Az Iparművészeti Főiskolás tanult, Jánosa Lajos növendékeként. A hatvanas évek legelejétől kezdődően az egri Gárdonyi Géza Színház, néhány év múlva a szegedi Nemzeti Színház, 1971-től pedig a szolnoki Szigligeti Színház tervezője. Készített színpadképeket Moliére, Shakespeare, Csehov, Brecht műveihez, mai magyar drámákhoz, modern operákhoz (Szegeden), s több ízben alkalma volt dolgozni a szegedi szabadtéri játékokon is. Nagy alkalmazkodókészség, erős gondolatiság jellemző rá, a legfrissebb és legkorszerűbb gondolkodó rendezőgárda szívesen dolgozik vele. Tervei festői- leg, szín- és fényhatás szempontjából jól megkomponáltak. Bátran használ modern technikai eszközöket, hagyományos színpadot bontó, formai motívumokat. Sokszor alkalmaz szellemes trükköket, de mindig a mondanivaló szolgálatában. Hajlandó elmenni terveiben akár a szegény színház szikársá- gáig, puritánságáig is. Olykor találkozunk nála nyitott színházi hatásokkal: valósággal le10