Heves megyei aprónyomtatványok 9/F

tálán ágyúgolyók kerültek felszínre. Megtekinthetők a Dobó István Múzeumban, amely régen Mikszáth regényhősének, Buttler János grófnak, volt a háza, s maga is műemlék. Dobó István síremléke is az egri várban van. A vár alatti kazamáták, alagutak egy- részét is feltárták, de a néphagyomány szerint még sok-sok kilométernyire húzódnak a város alatt és a hegyek között, összeköttetésként a szomszédos várakhoz. Az ostrom 400. évfordulójára, 1952-ben Tar István Kossuth-díjas szobrászművész alkotta azt a domborművet, mely a vár falában elhelyezve őrzi a hős védők emlékét.

Negyven esztendővel a diadalmas védelem után a török ismét megostromolta a várat. Az őrség ezúttal négyszer annyi volt, mint először, de nem hazájukat védő magyarokból, hanem fizetett, s nagyrészt idegen zsoldosokból állott. így a török elfoglalta a várat. Eger falaira félhold került. A török megszállás emléke a karcsú minaret. A negyven méter magas, tizennégv- szögletű torony erkélyéről szólította imára a müezzin a próféta híveit. A minarethez tartozó mecset már régen elpusztult. A városi fürdő alapjai és néhány ház kapuboltozata, faragványa emlékeztetnek még a török ’ korra. A magányos, csendes minaret szomszédja ma a kultúrház, a zene- és táncegyüttesek, művészeti szakkörök daltól, muzsikától hangos új otthona.

1552-ben az ostrom elől messzire futottak az egri káptalan lakói. Jóllehet a vár püspöki tulajdon volt, gazdája mit sem tett védelmére. A török eltakarodása után Eger érseki székhely lett. Hatalmas székesegyháza, számos temploma, palotája épült. Kialakult mai arca: hangulatos, kerekdedségre törekvő, de cikornyás, barokk város, néhány tömör, méltóságteljes, klasszicista stílusú épülettel. Széles övben veszik körül a szőlő, gyümölcs és zöldségtermelő parasztság falusias külvárosai, a „hóstyák“, melyek azután a másik, a földalatti városban, a borospincék sűrű hálózatában folytatódnak.

4