Heves megyei aprónyomtatványok 9/F

heverő ágyúgolyóbisokat, mikor Tinódi verses krónikájában megénekli a hősöket, parasztokból lett katonákat, az egri hős asszonyokat. Néhány hónap múlva a győzelem híre bejárja Európát, az egész akkori ismert világot és Eger neve bevésődik a történelem emlékezetébe.

Tinódi csupán első a költők, írók sorában, akik a városról írtak. Balassi Bálint, a vitézi élet költője versben szól az egri végvár katonáihoz, Vörösmarty Mihály a tájat, Petőfi Sándor az egri bort énekli meg. Gárdonyi Géza feledhetetlen emléket állít az „Egri Csillagokéban a vár bátor védőinek, Mikszáth Kálmán „Különös házasság“-a jórészt Egerben játszódik le.

Eger méltán rászolgált hírére, nevére, költők tollára. A kicsiny, de ma hatalmas növekedésnek indult város a természetnek annyi szépségével felruházott, a történelemnek annyi emlékével telt, az ember alkotóművészetének annyi kincsével megrakott, hogy hozzáfoghatót keveset találhatunk. Vegyük őket sorra.

Tinódi is már úgy írja: „Csudaszép helyen Egör vára vagyon.“ A Mátra és Bükk bozontos lankái félkörben ölelik körül a várost, szinte ölükben. IfQrdják. A Nagyeged, Királyszék lejtői elérnek a Várhegyig és annak aljában fekszik a város. Házai felhúzódnak a hegyoldalba, szorosan tapadnak egykori önzőjükhöz, a romjaiban is hatalmas várfalhoz. Szélei messze szétterülnek a dombok között, melyeken sűrű, egyenes sorokban ülnek a szőlőtőkék tízezrei. Az egri szőlő, az egri bor a város hírnevének történelme után, másik alapja. S harmadikként csatlakozik hozzájuk az a félszáz hőforrás, mely meleg, gyógyhatású, rádióaktív vizével fürdővárossá és az úszósport egyik hazájává tette Egert. A festői környezet, a tüzes bor és gyöngyöző gyógyvíz a természet három ajándéka az egri népnek, amely munkájával, szorgalmával, városa sze- retetével mindhármat nagy hírre emelte. Az egri nép

2