Heves megyei aprónyomtatványok 9/E

is részt vettek. Időközben a művészi fényképezés is vonzotta, néhány évet ezzel töltött el.

Az éremművészettel 1959-ben kezdett foglalkozni. Első érme Haydnról készült, amely azóta nyolc kiállításon szerepelt. Szobrászatot nem tanult, saját maga képezte önmagát és formálta fejlődésének útját. Példaképe Reményi József volt, akitől személyes ismeretségük révén igen sok útmutatást kapott. 1960 óta közel százhetven érmet alkotott. Az érmeknek körülbelül a fele közületi megrendelésre készült. Munkájának nagy lendületet adott az a lehetőség is, hogy alkalma volt részt venni a F I D E M (Fédération Internationale de la Medaille, Nemzetközi Éremművészeti Szövetség) éremkiállításain és kongresszusain Párisban és Prágában, s ezeken keresztül mérlegelni tudta az éremművészet nemzetközi helyzetét és tanulmányozhatta a különböző technikai megoldásokat. A külföldi éremművészekkel való megismerkedés is sok felejthetetlen élményt jelentett számára.

Renner érmészete — ha ragaszkodunk a szabályszerű, „hivatalos" meghatározásokhoz - a jelen éremművészetének gazdag tárházában a hagyományokhoz szorosan kapcsolódó irányzatot képviseli. Maga az a körülmény, hogy Renner maga is Reményit vallja mesterének, hangsúlyos bizonyítéka ennek. Reményi ma is élő és fáradhatalanul alkotó tagja a századelő és a két világháború közti generációnak, a hagyomány élő reprezentánsa. Művészete technikai tudást, a formakezelés fölényes ismeretét és kifogyhatatlan alkotó készséget jelent. Renner maga is a „mívesség" tiszteletét nyilván még a nagyapai házból hozta magával. És szülővárosának, Sopronnak, eleve mesterségtisztelő, a céhek régi századokba visszamutató légköre is nagy hatással lehetett fejlődésére. A „szakma" egyik kiváló mesterére függesztette tekintetét, de ugyanakkor okos széleslátókörűséggel számon tartotta az éremművészet minden hazai és külföldi megmozdulását. Lehetetlen észre nem vennünk azt a kitartó és fokozatos előrehaladást, ami Renner érmeinek bőséges áradásában megnyilatkozik. Érezhetően szenvedélyesen érdekli ez a műfaj, s e szenvedélyes érdeklődés ébreszti rá a mesterségbeli követelményekre, az igényes megoldási formációk rejtelmeire.

Érdeklődő, kitartó és fáradhatatlan, és mindez párosulva az őseitől örökölt „mívességszeretet” ösztönös képességeivel, pályáján minden bizonnyal még sok érdekes állomást ígér a művésznek és a művészetét szemlélőknek.