Heves megyei aprónyomtatványok 9/E

1938 1970 A megye ipara viszonylag sok­rétű, az iparosodás szintje az or­szágos átlag körül van, területi el­helyezkedése azonban egyenlőtlen. Az ipari termelés a megye közép­ső sávjában elhelyezkedő városok­ban, a hatvani járás északi részén és az egri járás északnyugati ré­szén összpontosul. Az ipar jellege a megyének mintegy felére jellem­ző. A szocialista iparban foglalkozta­tottak 20 iparcsoportban. Ezen be­lül 44 iparágban dolgoznak. Egyes iparcsoportok (bányászat, villamos- energiaipar. építőanyagipar, stb.) aránya megyénkben lényegesen nagyobb, mint országosan. A köny- nyűipari ágazatok és ezen belül a textiliparé viszont alacsonyabb. Megyénk ipara a XIX. század utolsó évtizedeiben alakult ki. A hegyvidékek természeti kincsei a bányászat, az alföldi területek az élelmiszeripar létrehozásához adtak kedvező lehetőségeket. Ennek elle­nére az ipari fejlettség az országos átlaghoz viszonyítva alacsony színtű volt. Az 1930-as években a gyár­iparban és bányászatban foglalkoz­tatott munkások együttes száma mintegy 4600 fő volt, alig haladta meg valamivel a megye népességé­nek egy százalékát. A bányászat­ban 2100 főt foglalkoztattak, a tég­la- és cementgyárak 600, a cukor- és konzervgyárak mintegy 2000 munkást alkalmaztak. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom