Heves megyei aprónyomtatványok 9/E
1938 1970 A megye ipara viszonylag sokrétű, az iparosodás szintje az országos átlag körül van, területi elhelyezkedése azonban egyenlőtlen. Az ipari termelés a megye középső sávjában elhelyezkedő városokban, a hatvani járás északi részén és az egri járás északnyugati részén összpontosul. Az ipar jellege a megyének mintegy felére jellemző. A szocialista iparban foglalkoztatottak 20 iparcsoportban. Ezen belül 44 iparágban dolgoznak. Egyes iparcsoportok (bányászat, villamos- energiaipar. építőanyagipar, stb.) aránya megyénkben lényegesen nagyobb, mint országosan. A köny- nyűipari ágazatok és ezen belül a textiliparé viszont alacsonyabb. Megyénk ipara a XIX. század utolsó évtizedeiben alakult ki. A hegyvidékek természeti kincsei a bányászat, az alföldi területek az élelmiszeripar létrehozásához adtak kedvező lehetőségeket. Ennek ellenére az ipari fejlettség az országos átlaghoz viszonyítva alacsony színtű volt. Az 1930-as években a gyáriparban és bányászatban foglalkoztatott munkások együttes száma mintegy 4600 fő volt, alig haladta meg valamivel a megye népességének egy százalékát. A bányászatban 2100 főt foglalkoztattak, a tégla- és cementgyárak 600, a cukor- és konzervgyárak mintegy 2000 munkást alkalmaztak. 4