Heves megyei aprónyomtatványok 8/J

1973. március 8-án Dr. Lubos Kohoutek cseh csilia- gász, egy másaik kutatási program „melléktermékeként” fedezte fel új üstökösünket. Az észlelések számának emelkedésével egyre pontosabb adatokat kaptak az üs­tökös pályájáról. Keringési ideje egymillió év körüli, tehát előző ittjártakor jelent meg a Földön a homo sa­piens, á gondolkodó ember. A Kohoutek üstökös 1973. december 28-án került napközeibe, ekkor távolsága a Naptól 21 millió km (a f öld távolsága 150 núilió km !), azaz a 'egbelső bolygó, a Merkúr naptávolságának harmadrésze. Az üstökös leghosszabb csóvája valószínűleg 1974. január közepé­re várható, mintegy 50 millió km, a valóságban, a Földről, nézve kb 20 fok — ez a szöglérták negyvenszer akkora, mint a telihold átmérője. Az üstökösök történetében még egyetlen egyszer sem késiziült fel az ember a megfigyelésükre; az űrkutatás adta lehetőségeket is az üstökös megfigyelésének szol­gálataiba lehetett állítani. így ilyen megfigyelési prog­rammal látták el az OAÖ—,az OSO—7 mesterséges holdakat, a Skylab II. harmadik legénységének indu­lását pedig éppen emiatt halasztották későbbre. A Földön megfigyelő repülőgépeket indítanak a felhő­mentes helyekre, az üstökös megfigyelése érdekében. ZOtMBORI OTTÓ az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom