Heves megyei aprónyomtatványok 8/I

zén levő területeket. Abban az időben az egri vár többször is gazdát cserélt. A XVI. század 2. negyedében Perényi Péter nádor csapatai foglalták el. A vár kapitánya Var- koch Tamás lett, aki azonnal hozzákezdett a vár megerősítéséhez. Lebontatta a székesegyház alig hogy elkészült, késő gótikus részét csaknem egészen. Alsó részét bástyává alakította (2, kép). A várat egy erős fallal külső (huszár-) és belső várrá osztotta, mely mögött erős töltést rakatott. A két vár között a ma is meglevő Setét-kapu biztosította az összeköttetést. Egy másik kaput is építtetett amelyet ma Varkoch-kapunak neveznek. Perényi Péter halála után Varkoch Tamás átadta a várat — 1549-ben — Ferdinánd megbízottjának.

Az új várkapitány Dobó István lett. ö építette a nyugati várfal közepe táján álló, hatalmas méretű Dobó-bástyát. A közelgő török támadás hírére a vár védőseregének növelését, fegyverzetének erősítését kérte a királytól. A segítség azonban 1552 szeptember 11-ig — amikor a török sereg körülzárta a várat — nem érkezett meg. A hatalmas túlerőben levő sereggel szemben Dobó István és vitézei megvédték a várat. Az október 13-án megkísérelt sikertelen roham, ostrom után a törökök elvonultak Eger alól.

A vár újjáépítése hamarosan megkezdődött. A vár akkori formájáról, egy 1566-ra keltezett ábrázolás ad némi fogalmat, amelyet téves felirata alapján korábban a gyulai várnak hittek (3. kép). Az új várkapitány Bornemisz- sza Gergely lett. Ö építtette a belső vár délkeleti szöglete elé azt a hatalmas, ötszögletű bástyát, amely máig megőrizte az ő nevét. Ettől kezdve az egri vár a végvári vitézek iskolája lett.

A vár korszerű újjáépítését olasz építészek irányították. A legjelentősebb Baldigara volt, aki 1569-től vezette az egri várban folyó munkákat, az új olasz rendszerű füles bás3