Heves megyei aprónyomtatványok 8/I

Eger, a konferencia városa Magyarország fővárosától, Budapesttől közel másfélszáz kilométerre északra, a Bükk-hegység lábainál, festői környezetben található Magyarország egyik legrégibb városa: Eger. A hosszú völgyben el­helyezkedő települést tüzes borrá érlelődő nemes szőlőt termő dom­bok koszorúzzák. Több mint ezer évvel ezelőtt, a honfoglaló ősöknek is otthont adott már e táj, sőt, a régészeti leletek tanúsága szerint a városban és környékén található barlangok az őskor emberének szolgáltak me­nedékül. A XI. században államalapító királyunk, I. István itt hozta létre egyik püspökségét, s ez a tény rányomta bélyegét a város egész történelmére. A középkori Eger először mint kereskedelmi központ töltött be je­lentős szerepet. A XV. századtól a város rohamos fejlődésnek indult. Az egykori harcok színtere, nemzeti múltunk egyik büszkesége, az egri vár, a XVI. századi hősi helytállást idézi. 1552-t írtak akkor, amikor a világhódító török sereg egyik győzelmét a másikra halmozva megérkezett Eger alá. A várat maroknyi ma­gyar védte Dobó István kapitány vezetésével. Az egri hősök helyt­állása igazolta, hogy az igazi erő, amely dacolni képes a túlerővel, a hazájukat szerető emberi lelkekben van. A sikertelen ostrom után alig telt el negyven esztendő, ismét táma­dott a török. Az akkor már megerősített várat zsoldosok védték. Rövid ostrom után feladták az ellenségnek. 91 esztendeig a török volt az úr Egerben is. Erre emlékeztet a város egyik legszebb mű­emléke: a minaret. A XVIII. században fellendülés jellemző a városra. Ekkor alakul ki a mai városmag, amelynek építészeti remekeire méltán büszkék az egriek. A barokk emlékek valósággal uralják a belvárost, sajátos miliőt teremtve, hangulatot árasztva. A városban található több, mint 150 műemlék és műemlékjellegű épület, csodálatos freskók, festmények, szobrok idézik a múlt művészetét, de egyben mintául szolgálnak a műemlékvédelemre is. A XVIII—XIX. században kulturális központtá válik a város. Az alsó- és középfokú tanintézetek mellett itt működött az első magyar nyelvű tanítóképző is. Szerepet kapott a város az orvos-, a papi- és a jogászképzésben is. A kapitalizálódás kevésbé érintette Egert. Jelentős ipari üzeme egé­szen az 1950-es évekig alig volt. A mezőgazdasági ágazatok közül a szőlőtermelés játszotta a főszerepet. Az egri vár mellett az egri bor mindmáig idegenforgalmi vonzerőt 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom