Heves megyei aprónyomtatványok 8/I
ölapján egyesítették az egri és a mát- ravidéki vendéglátó vállalatot 1967. január 1-én. Az egyesítés kezdetben nem hozott látványos változást. A szervezeti változásból eredő új módszerek kialakítását nehezítette az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés, amely azonban később nem akadálya, inkább fő mozgatója volt a fejlődésnek. Mit jelent egy vendéglátással foglalkozó vállalat számára az önálóbb, szabad kezdeményezésen alapuló gazdálkodás? Erre a kérdésre a választ a Heves megyei Vendéglátó Vállalat későbbi gyors kibontakozása adta meg. A termékforgalmazás új rendje növelte az eredményességet, a szabadabb gazdálkodás mellett is nőtt a munka tervszerűsége, kialakult a piackutató-hálózat, a reklám- és propagandatevékenység. 1968 óta általában gyorsabban nőtt a vállalat forgalma mint a megyében fellelhető vendéglátó szervezet összforgalma, s az ellátásban mindinkább övé lett a vezető szerep. A negyedik ötéves tervben például országos átlagban 34 százalékos forgalomnövekedést terveztek a vendéglátóiparban, hasonlóképpen Heves megyében is, ám a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat (1969-ben kapta ezt a nenvet) 40,6 százalékkal növelte forgalmát már 1974-re! Az összevonás évében, 1967-ben 117 millió forint volt az összforgalom, amely az elmúlt nyolc év alatt megkétszereződött és 1975-ben már 223 millió forintos forgalmat teljesített mintegy 1300 dolgozóval a vállalat. A legnagyobb arányú fejlődés Egerben és környékén következett be: az itteni egységek adják általában a vállalat összforgalmának mintegy ötven százalékát, míg a Gyöngyös környékiek 30, a Hatvan környékiek pedig 20 százalékot teljesítenek az összforgalomból. Az utóbbi időszak fejlődésének iránya azt mutatja, hogy Eger részaránya az összforgalomból tovább növekszik. A megye vendéglátásában egyébként a Panoráma mintegy húsz százalékkal képviselteti magát. Az egri Nefelejcs presszó első szocialista brigádja. 3
