Heves megyei aprónyomtatványok 8/I
A Marskutatás múltja és jelene A Naprendszer Naptól kifelé számított negyedik bolygója — a Mars — az utóbbi években egyre inkább — különösen 1976-ban — az érdeklődés homlokterébe kerü-lt. Mi lehet az oka ennek a megkülönböztetett figyelemnek? Miv^l kecsegtetheti az emberiséget egy — a mai szemmel még — „embertelen” felszíni viszonyokkal rendelkező parányi bolygó? Mit, miért és hogyan kutat az ember a Marson? Megoldódhat-e az élet rejtélye ezen az égitesten? Talán ilyen, vagy ehhez hasonló kérdések tisztázásának igénye is közrejátszott abban, hogy 1976-ban a VIKING—1 és VIKING—2 űrlaboratóriumok leszáiljanak a Mars felszínén és az élet után kutassanak. A Mars már az ókorban az ismert bolygók közé tartozott. Vörös fényével már a legkorábbi megfigyelők érdeklődését magára vonta, mely az ókori ember fantáziavilágában a vért, a harcot testesítette meg. Így nem véletlen, hogy a hadistenről nevezték el. Tényleges helyére — a többi bolygótársával együtt — a Kopernikusz által 1543-ban megfogalmazott heliocentrikus (Nap középpontú!) világképben került. Fontos szerep jutott a Marsnak KEPLER bolygómozgási törvényeinek megfogalmazásakor, hiszen az addig nehezen magyarázható hurokmozgás éppen a Mars esetében volt viszonylag rövid idő alatt — keringési ideje két év — könnyen tanulmányozható. A csillagászat fejlődésével többször került az érdeklődés reflektor- fényébe a Mars. Így pl. 1877-ben is, amikor addig nem alkalmazott észlelési technikával HALL felfedezte a bolygó két sötét kísérőjét: a PHOBOS és a DEIMOS elnevezésű parányi holdakat. Tömegét, méretét tekintve a Naprendszer égitestjei között nem foglal el jelentős helyet. Mintegy tíz Marsból lehetne a Föld tömegét összeállítani; átmérője a Földének fele. A Mars a Földtípusú bolygók családjába tartozik. Föld Mars Közepes Naptávolság millió km-ben 149,6 Átmérő km-ben 12 756 227,9 6 800 Tömeg (Föld = 1 egység) 1,000 Átlagsűrűség, g/cm3 5,52 Forgási periódus 23 óra 56 perc 0,107 3,93 24 óra 37 perc
