Heves megyei aprónyomtatványok 8/I

bonttatta s köveit a vár megerősítésénél használta fel. A megmaradt részt bástyává alakíttatta (2. kép). Az 1552-es ostrom idején a székesegyház megmaradt része is súlyosan megsérült a lőporraktár felrobbanásakor. Ezután már csak a román kori székesegyház déli részét használták egyházi célokra. A törökök fegyvertárnak használták. Hazael rajza még jelentős méretűnek mutatja 1752-ben. Az 1783-ban megindult nagyarányú bontás idején pusztult el végleg a székesegyház. A bontási törmelék eltemette a falak alsó részeit, s egy idő után még pontos helyét is elfelejtették. Feltárását 1862-ben Ipolyi Arnold kezdte meg.

A belső vár északkeleti szöglete (16). A késő gótikus székesegyház északnyugati kápolnáján keresztül jutunk a vár északkeleti szögletének területére. E területet délről a késő gótikus kápolnák északi fala, keletről a belső és külső várat egykor megosztó várfal (elfalazott pártázattal, lőrésekkel), északról a várfal, keleti irányból pedig az úgynevezett Pe- rényi-fal határolja. Ez a rész még részben feltáratlan az északkeleti sarkához épített Sándor-bástyával (17) együtt amely nevét olasz építőmesteréről, Alessandro da Veda- nóról kapta.

14. A Szép-bástya nyugat felől

15