Heves megyei aprónyomtatványok 8/I

aki messze utazott azért, hogy drága, híres bort kí­nálhasson. Itt is minden szépen elkészült a búcsúztatásra, csak az ünnepelt késik. Anyja, Sztefka asszony ért­hetően igen ideges, nem tudja, hol van a fiacskája, amikor már a vacsorát is tálalták. Kínos légkörben kezdődik a lakoma, de a telt gyomrok, jó borok lassan oldják a feszültséget, s meg is feledkeznek a hiányzó ünnepekről. Annál több figyelmet szentelnek Nodev elvtársnak, aki „igen fontos ember", sok mindent el tud intézni, „jó vele jóban lenni”. Már vígan táncolnak, amikor megérkezik a ko­paszra nyírt újonc. Feltétlenül beszélni akar az anyjával, de az háziasszonyi teendői miatt nem ér rá foglalkozni vele. Fő gondja, hogy Emókát oda­ültesse Nodev kislánya mellé, s hogy a fiatalokat mindenki észrevegye. Pedig Emil nagyon fontos dol­got akar mondani. A sógor újra harmónikázni kezd, a vendégek megint táncolnak. Emilt pedig a kert vé­gében várja Sznyezska, akit nemrég vett el felesé­gül, amiatt késett, és most szeretné szüleinek be­mutatni. Amikor ez végre sikierül, a hatás egyértel­mű: anyja elájul, apja pofon üti, Sznyezska elro­han. Emo a postásékhoz rohan, hogy onnan telefo­náljon felesége barátnőjéhez, mert sejti, hogy Sznyezska odamenekült. A jószívű postásné nem hagyja ki a lehetőséget, hogy vigaszt nyújtson a kétségbeesett újoncnak. A kertben ezalatt egyre emelkedik a hangulat. Régi ügyek kerülnek a felszínre, s mindenki azt hi­szi, ez a legkedvezőbb időpont a megoldásukra. A sógor vitás ügyének tisztázására felébresztik az alvó bérlőt, s a tettleges számonkérés sem marad el. Hajnalra aztán lassan tisztulni kezdenek az agyak, a szilaj mulatozást a fáradt kijózanodás követi, s 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom