Heves megyei aprónyomtatványok 8/I

egyenesen előre haladni vagy kis kerülővel balra tartva, a délnyugati várfal (7) melletti ösvényen a Dobó-bástyáig (8) menve, a várudvar felé. Félúton, balra tekintve a nyugati várfalat (9) látjuk. A Dobó István Vármúzeum főépületének kapuján át jutunk a várudvarra (10), a vár egykori piacára. A várudvart délről az igazgatósági épület, nyugatról a képtár (11), keleti irányból egy földszintes raktárépület (12), északi oldalán pedig a gótikus palota határolja. Az udvar délkeleti sarkában egy mély kút van (10/a). A középkorban a várudvart keleti irányból a középkori székesegyház kéttornyos nyugati homlokzata és a várnagyi ház zárta le.

A várudvarról kiindulva, a legrégebbi építészeti emlék, a középkori székesegyház maradványainak (13—15) megtekintésével kezdhetjük el sétánkat.

A VÁRSZÉKESEGYHÁZ (13—15)

Az I. István által alapított püspökség első székesegyháza annyira elpusztult a későbbi építkezések, bővítések, pusztulások során, hogy annak részleteit, formáját és méreteit nem ismerjük. Egykori meglétére azonban utal IV. Béla 1261-ben kelt oklevele, néhány román kori kőfaragvány, amelyeket később épült falak alapozásába építettek és néhány falmaradvány. Román kori székesegyház maradványa (13—14). A háromhajós, három félköríves szentéllyel záródó székesegyház maradványait a déli kapun át (13) közelíthetjük meg (10. kép). A székesegyház maradványai közül a szentélyek, az azokhoz csatlakozó hajó falai a két első pillérig a legrégebbi részletek, még a tatárjárás előtt épültek. Hasonló pillérek alapjai kerültek elő, mindkét sorban 6—6, az elmúlt években befejezett ásatás során. (E pillérmaradványokat jelzik a szürkésfehér színű, téglalap alakú műkő lapok.)

10