Heves megyei aprónyomtatványok 8/D

SÁNDOR FRIGYES hegedűművész és karmester, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola tanára. A főiskolát mint he­gedűs végezte és már főiskolás korától a Budapesti Ének­es Zenekar Egyesület hangversenymestere volt. Jelentős szerepe volt a II. világháború után a magyar zene­oktatás újabb rendszerének kialakításában, 5 kötetes hege­dűiskolája jelent meg Szervánszky Endre, Járdányi Pál és Rényi Albert társaságában, amelynek igen nagy visszhang­ja van jelenleg is külföldön. 1950-től kezdve 9 éven át igazgatója volt a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakiskolának, azután a Zeneművészeti Főis­kola kamarazene és vonósnégyes tanára. Karmesteri működését a 30-as években kezdte. Kezdetben a főváros és vidék különböző zenekarait vezényelte, majd több éven keresztül a Budapesti Női Kamarazenekar vezető karnagya volt. Ezzel az együttessel — vezénylése alatt — többször szerepel Basilides Máriával, Bartók Bélával, Fischer Annie-val és sokan másokkal a magyar zeneélet vezető szó­listái közül. 1960-as évek legelején alakult meg a Liszt Ferenc Kamara- zenekar, amely kezdetben főiskolás hallgatók önkéntes tár­sulása volt. Ehhez a zenekarhoz hívták meg Sándor Frigyest karmesternek cs ennek a zenekarnak azóta is vezető kar­mestere. Kitüntetései: 1965. a Magyar Népköztársaság Érdemes mű­vésze, 1969. a Liszt-díj I. fokozatával tüntették ki. JANOTA GÁBOR (1936) fagottművész, egyike a legkiválóbb magyar hangszeres művészeknek. Kitüntetéssel végezte ta­nulmányait a Zeneművészeti Főiskolán, a müncheni verse­nyen II. díjat (1958) nyert. Több új magyar mű bemutatá­sa fűződik nevéhez. Több évig Kanadában tevékenykedett tanári és előadóművészi minőségben. Külföldön fúvósötöst szervezett — New Chamber Winds — amely számos magyar művet népszerűsített az amerikai földrészen. Janota Gábor igen értékes pedagógiai tevékenységet fejt ki, 1969 óta szá­mos külföldi kurzuson tart előadásokat rendszeresen. Le­mezfelvételei és hangverseny-fellépései a hazai és külföldi kritikusok értékelése szerint osztatlan elismerést hoz a mű­vésznek. Janota Gábor tevékeny részt vesz az ország zenei életében és nagy jelentőségű pedagógiai tevékenységet fejt ki. RUHA STEFAN (hegedű). Ruha Stefan romániai magyar he­gedűművész 1931-ben született Kolozsváron. Tanulmányait Kolozsváron Balogh Ferencnél végezte a kvári Zeneművé­szeti Főiskolán. Tanulmányi évei alatt több ifjúsági verse­nyen vett részt Bukarestben. Több évig a kolozsvári Magyar Opera zenekarának hangversenymestere volt. 1958-ban a moszkvai Csajkovszkij versenyen III. díjat, a bu­karesti Enescu nemzetközi zenei versenyen I. díjat, majd a párizsi Long-Thibaud versenyen II. díjat nyert. Valamennyi európai országban nagy sikerrel hangversenye­zett, Japánban 22 hangversenyből álló turnén vett részt. Jelenleg a kolozsvári Filharmonikus Zenekar szólistája és a Filharmónia Vonósnégyesének első hegedűse. A Vonósné­gyessel is részt vett nemzetközi versenyeken, többek között Liége-ben első díjat nyert együttesével. PERÉNYI MIKLÓS Budapesten született 1948-ban. Rendkí­vüli tehetségére már 7 éves korában felfigyeltek és a Ze­neművészeti Főiskola gordonkaszakára felvették, ahol elő-* szőr Zsámbéki Miklósnak, majd 1959—1964-ig Banda Edének tanítványa volt. Főiskolai tanulmányai mellett továbbkép­zésül évenként részt vesz Enrico Mainardi salzburgi és lu­zerni mesterkurzusain. 1960-ban felvették a római Santa Ce­cilia Akadémia művészképző szakára, ahol szintén Enrico Mainardi professzor irányítása alatt 1962-ben gordonka-dip­lomát szerez a legmagasabb pontértékkel, díjjal és dicsé­rettel. 1964-ben diplomát szerez ugyancsak a legmagasabb osztályzattal a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskolán. A most már ifjú művészt 1955-ben és 1966-ban meg­hívja Pablo Casals zermatti és Puerto Rico-i mesterkur­zusaira. Emlékezetes felléptei külföldön: Salzburg, Luzern. I960., Róma. 1961.. München. Róma, Ravenna, Modena. 1962., Tu­rin, Bécs (ünnepi hetek) 1963., Milánó, Bécs, 1964. 1964-től nagy siker mellett ad hangversenyeket Svájcban. Dániában. Szovjetunióban, Jugoszláviában, Franciaországban, Ausztriában és Olaszországban. 1970-ben a Liszt-díj I. fokozatával tüntették ki. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom