Heves megyei aprónyomtatványok 8/D

lekezett egriekhez az érseki rezidencia díszudvarán”. Kossuth kijelentette: „Egerben nem hirdetni, hanem csak tanulni lehet a hazafiságot". A város gazdasági fejlődése a szabadságharc bukása után lassú volt. Ezt még tetézte az 1888. évi filoxéria járvány is, amely nagy csapást jelentett a bortermelő városra. így érthető, hogy a lakosság száma alig növekedett, a XIX. század végére még mindig csak 25 000 fő volt. A századforduló sem hozott lényeges változást, a város fejlődése évtizedeken át egy helyben topog, Vigasz számunkra, és ez talán a lassú fejlődésnek is köszönhető, hogy a város régi, hangulatos képe jóformán érintetlen maradt, építészetileg nagyrészt megőrizte egységes arculatát. A két világháború közötti években viszonylag fel­lendült a város élete: új városrészek épültek, néhány középületet is emeltek. Ilyen körülmények közö't érte Egert a II. világháború. A szovjet csapatok 1944. november 30-án szabadították fel városunkat. A MAI EGER: A felszabadulás új fejezetet nyi­tott a város történelmében. Sok évtized mulasztását kellett pótolni. Az ipar nagyobb része a felszaba­dulás után alakult ki. A városnak ma már nagyon sok üzeme van, köztük olyan országosan ismertek is, mint a Finomszerelvénygyár, az egri Dohánygyár, az Agria Bútorgyár, VILATI. Az építőipar is egyre na­gyobb lendülettel fejlődött és fejlődik, bizonysága ennek például az Eger északi részén felépülő Cse- bokszári lakótelep, amely közel 20 000 embernek ad majd otthont. Egernek olaja is van. Az Eger, Kis- tálya és Demjén között elterülő „demjéni olajmező” igen jelentős. Nagy szerepe van az ipar gyors fejlő­désének Eger lélekszám-növekedésében. A város né­pessége ma már közel 55 000 fő. Korszerűsítették, átszervezték a mezőgazdaságot: az egri és környékbeli állami, valamint termelőszö­vetkezeti gazdaságok, kísérleti gazdaságok a leg­jobbakhoz zárkóztak fel. Az egri bor évszázados jó hírét tovább öregbíti és felfrissíti az Eger—Gyön­gyösvidéki Állami Pincegazdaság. A város régebben is nagy múltú kulturális intéz­ményeket, tanintézeteket mondhatott magáénak. Nem véletlen, hogy Egert hosszú idő óta „iskola­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom