Heves megyei aprónyomtatványok 8/D

Az Országos Ifjúmunkás Camping Találkozó részt­vevőinek ajánljuk az alábbi sorokat, hogy ismer­kedjenek meg vendéglátó városunkkal és Tardossal. EGER RÖVID TÖRTÉNETE: Emberi településre mindig is nagyon alkalmas volt az egri medence és az azt körülvevő hegyvidék. Legrégibb leletek Cserépfalu közelében a Hór-völgyi Subájukban kerültek napvilágra, melyek az őskori ember nyomait őrzik. Ettől az időszaktól kezdve szinte valamennyi korszakból kerültek elő régészeti leletek. A honfoglaló magyarságnak már az első nemze­déke megszállta a X. század elején Eger mai terü­letét, kialakítva ezzel Észak-Magyarország egyik te­lepülési központját. I. István király városunkban püs­pökséget alapított. Hosszabb időt töltött, illetve itt nevelkedett néhány királyunk, így például II. István, Ul. László, II. Endre, IV. Béla. A tatárjárás és az azt követő zavaros belpolitikai események miatt a város fejlődése csak a XIV. szá­zad 30-as éveitől indult meg, bár ebben az időszak­ban is jelentős kézműves és kereskedő központ. (A korabeli oklevelek az „egri márkát" említik fizetési eszközként, az országosan elterjedt budai márka he­lyett!) Különösen a szőlőművelés és a kovács mes­terség volt jelentősen elterjedve. Buda eleste (1541) után Egernek fontos szerep jutott a török elleni védekezésben. Az 1552-es dicső­séges várvédelmet Dobó, Bornemissza, Mekcsey hős­tetteit sokan ismerik Gárdonyi Géza csodálatos re­gényéből az Egri csillagokból. Később 1596-ban a több mint 7000 fős zsoldos sereg Nyáry Pál várkapitány vezetésével egy heti ostrom után szégyenletes módon átadta a várat a töröknek. Ezután Egerben 91 évi török uralom követ­kezett, melynek egyik, Magyarországon is egyedül­álló emléke a minaret ma is látható. A török ura­lom után .Eger meglehetősen lerombolt és elnéptele­nedett város volt. Az 1600-as évek végén körülbelül 1000—1500 lakost számlált. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom