Heves megyei aprónyomtatványok 8/D

LEHOTKA GÁBOR orgonaművész. Első tanára Pikéthi Tibor zeneszerző a váci székesegyház karnagya, ő készítette fel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába felvételire.

A szakiskolában Hammerschlag Jánosnál orgonát, Sugár Rezsőnél zeneszerzést tanult.

1958-ban felvételt nyert a Zeneművészeti Főiskolára orgona és zeneszerzés szakra. Tanárai közül Szervánszki Endre, Járdányi Pál és Bárdos Lajos voltak rá legnagyobb hatással. 1963-ban kitüntetéses vörös diplomát kapott. Az Országos Filharmónia szólistája. Diplomakoncertje óta Magyarországon és külföldön egyaránt számtalan hangversenyt adott. 1964-ben Velencében részt vett a .,Vacanze Musicali” zenei kurzuson. A Qualiton több Bach lemezt készített vele. 1969 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára. Lemezei: két Bach nagylemez, Händel orgonaversenyek (Liszt F. Kamarazenekar, vez: Sándor Frigyes). Barokk orgonaművek, felsőörsi orgonán barokk művek.

1972 óta a Filharmónia által rendezett nyári idegenforgalmi;- hangversenyek közül fellép a tihanyi apátsági templomban, '< a békéscsabai templomban, továbbá hangversenyt ad Gyulán, Kőröshegyen, Sárospatakon és Szegeden.

SZEKERES FERENC 1954-ben fejezte be tanulmányait a Zeneakadémián. Pedagógiai munkája mellett, — a Zeneakadémia Gyakorló Zeneiskolának igazgatója, — tevékenységének fő területe a régi zene és kortárs komponisták műveinek megszólaltatása.

Másfél évtizede alapított együttese, a Budapesti Madrigálkórus tíz esztendeje koncertezik rendszeresen itthon és egész Európában. A 14 tagú kamarakórus, tehetséges muzsikusok, kvalitásos hangú énekesek csoportja, kitűnő megvalósítója Szekeres Ferenc művészi elgondolásainak. A régi zene korszerű előadása, ,,a cappella” és az oratórikus művek megszólaltatása legnagyobbrészt a karnagy saját kutatásai révén előkerült anyagból történik. Hazai és külföldi zeneműkiadóknál számos sorozatos kiadványban népszerűsítette a reneszánsz kórusirodalmának legszebb alkotásait. Legnagyobb munkája Vivaldi egyetlen oratóriumának. a ,,Juditha triumphens”-nak sajtó alá rendezése. A műről készült hanglemez a mű világviszonylatban is első, teljes terjedelmű felvétele.

Évente töföb hangversenykörutat tesz együttesével. Koncertjeinek főbb állomásai: Velence, Firenze, Róma, Nápoly, Párma, Párizs, Strassburg, Bécs, Genf, Lausanne. Brüsszel stb. Szívesen látott vendégdirigense a brüsszeli rádió énekkarának. Párizsban, Milánóban és New Yorkban több hanglemeze jelent meg.

LISZT FERENC KAMARAZENEKAR. A Liszt Ferenc kamarazenekar 1962-ben alakult Sándor Frigyes karmester vezetésével. Első nyilvános hangversenyüket 1963-ban adták nagy sikerrel. Azóta tevékeny részt vesz az együttes a magyar zenei életben. Repertoárjukban elsősorban barokk és a XX. sz. művei szerepelnek. Az együttes nevéhez számos bemutató fűződik, művészi tevékenységüket számos hanglemez és rádiófelvétel örökítette meg. Hanglemezre vették pl. Vivaldi. Bach, CoreUi műveit, a Kunst der Fügét, a János Passiót stb. A XX. sz. magyar szerzői műveinek népszerűsítése érdekében is számos hanglemezfelvételük van (Szől- lősy. Farkas, stb.). Számos külföldi hangversenykörú+juk során felléptek Ausztria, Jugoszlávia, Csehszlovákia. NSZK. Franciaország és Olaszország városaiban. Esterházy Pál kantátáinak hanglemezfelvételével megnyerték a párizsi Arany Orfeusz díjat. Az együttes állandó partnerei a legkiválóbb hazai és külföldi művészek.

31