Heves megyei aprónyomtatványok 8/D

mai magyar grafika gazdag terméséből 20 lappal találkozhat kiállításunkon az érdeklődő. Vállalkozásunk reménytelennek tűnik: megismertetni, megszerettetni a grafikát, ezt a hatalmas és rendkívül izgalmas múlttal rendelkező s a jelöniben reneszánszát élő képzőművé­szeti műfajt. Egyesek szerint a grafika az initimebb te­rületek közé tartozik. Ebben van mérni igazság, mikor aura gondolunk, hogy az anyaggal való bánásmód te­kintetében milyen meglepően közeli rokonságot mutat például az ötvösséggel, de ha a mindenki által ismert híres Derkovits-féle Dózsa sorozatra, vagy napjaink művészi plakátjaira gondolunk, feltétlenül szűknek érezzük a behatárolást. Bármennyire is furcsának tű­nik, de ha egymás mellé állítunk egy Dürer fametsze­tet és egy rafinált nyomdai eljárással sokszorosított „modern” fotografikát közeli rokonokként tisztelhetjük őket. A magyar grafika rendkívül gazdag múltra tekint vissza. Korábban a grafika reneszánszáról szóltunk. Az 50-es évek második felében jelentkező grafikus nemze­dék kiemelkedő alakja Kondor Béla s a köréje tömö­rülő szűk, de energikus fiatal művészek csoportja friss forradalmi szellemet hozott a magyar grafikába, mely­ben a nagy elődök legjobb hagyományai erős közéleti- ség, tartalmi és formai újítókedv ötvöződött nagy mes­terségbeli tudással. Ez a forrongás nem hagyta érin­tetlenül az idősebb művészgenerációt sem. Bár a moz­galom vezéralakja Kondor Béla mér halott, munkássá­gának hatása napjainkban is erősen érezhető. Kiállításunk anyagában zömmel úgynevezett „ha­gyományos” sokszorosító eljárással készült lapokat ta- álunk. A „hagyományos” jelző a készítés módjának, a művészi alkotómunka technikai részének ősiségére, szá­zadokon át hagyományozott voltára utal az idézőjel pe­dig azért indokolt, mert minden kor művésze így nap- jeinké is minden időben gazdagította, egyéni tapaszta­lataival tette színesebbé a hagyományt, bizonyítva, hogy a modernség fogalma e téren sem azonos a magamuto­gató, divathaj hászó modernkiedéssel. A grafika kifejezési eszközei meglehetősen szigorú­ak: a fekete—fehér, a pozitív—negatív, az isién—nem 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom