Heves megyei aprónyomtatványok 8/D
mai magyar grafika gazdag terméséből 20 lappal találkozhat kiállításunkon az érdeklődő. Vállalkozásunk reménytelennek tűnik: megismertetni, megszerettetni a grafikát, ezt a hatalmas és rendkívül izgalmas múlttal rendelkező s a jelöniben reneszánszát élő képzőművészeti műfajt. Egyesek szerint a grafika az initimebb területek közé tartozik. Ebben van mérni igazság, mikor aura gondolunk, hogy az anyaggal való bánásmód tekintetében milyen meglepően közeli rokonságot mutat például az ötvösséggel, de ha a mindenki által ismert híres Derkovits-féle Dózsa sorozatra, vagy napjaink művészi plakátjaira gondolunk, feltétlenül szűknek érezzük a behatárolást. Bármennyire is furcsának tűnik, de ha egymás mellé állítunk egy Dürer fametszetet és egy rafinált nyomdai eljárással sokszorosított „modern” fotografikát közeli rokonokként tisztelhetjük őket. A magyar grafika rendkívül gazdag múltra tekint vissza. Korábban a grafika reneszánszáról szóltunk. Az 50-es évek második felében jelentkező grafikus nemzedék kiemelkedő alakja Kondor Béla s a köréje tömörülő szűk, de energikus fiatal művészek csoportja friss forradalmi szellemet hozott a magyar grafikába, melyben a nagy elődök legjobb hagyományai erős közéleti- ség, tartalmi és formai újítókedv ötvöződött nagy mesterségbeli tudással. Ez a forrongás nem hagyta érintetlenül az idősebb művészgenerációt sem. Bár a mozgalom vezéralakja Kondor Béla mér halott, munkásságának hatása napjainkban is erősen érezhető. Kiállításunk anyagában zömmel úgynevezett „hagyományos” sokszorosító eljárással készült lapokat ta- álunk. A „hagyományos” jelző a készítés módjának, a művészi alkotómunka technikai részének ősiségére, századokon át hagyományozott voltára utal az idézőjel pedig azért indokolt, mert minden kor művésze így nap- jeinké is minden időben gazdagította, egyéni tapasztalataival tette színesebbé a hagyományt, bizonyítva, hogy a modernség fogalma e téren sem azonos a magamutogató, divathaj hászó modernkiedéssel. A grafika kifejezési eszközei meglehetősen szigorúak: a fekete—fehér, a pozitív—negatív, az isién—nem 2
