Heves megyei aprónyomtatványok 8/D

mezteleníti a színpadot, a színpadtechnikát. De leginkább formálja a teret, szilárd szerkezetet adva minden képnek. Moliére Dan- din Györgyéhez (Szigligeti Színház, Szolnok, 1973, Székely Gábor rendezése) többszintű bábszínházi képet tervezett. Ugyanott Gyurkó Szerelmem, Elektra című darabjához (1973) domborított lemezzel keretelte a színpadot (Horváth Jenő rendezése). Újszerű volt a Szolnokon 1975-ben színre vitt Gogol: Revizor (Horváth Jenő rendezése), szándékoltan sivár deszkapalánkja és háza, mintegy a kisváros direkt jellemzéseként. Emeljünk ki még kettőt emlékezetes és Prágában is bemutatott tervei közül: Örkény István legújabb darabjához, a Kulcskeresőkhöz (Szigligeti Színház, Szolnok, 1975, Székely Gábor rendezése) szilárdan kereteit, fordított bábszínházi színpadteret tervezett, kitűnő világítási effektusokkal, pop artos díszletezéssel, bútorokkal. Ugyanott egy évvel korábban és ugyanannak a rendezőnek Csehov-bemutatójához (Három nővér) szürke függönyrendszerrel behatárolt teret kaptunk tőle, tiszta szerkezetű dobogókonstrukcióval.

A magyar operajátszás tervezőművészetét Forray Gábor képviselte. Szuverén, jelentős alkotóművész, akinek munkásságát az előbbiekéhez tartozónak is érezhetjük, de minden tekintetben más és több is azoknál. A Magyar Állami Operaház ösztöndíjasaként, az ötvenes évek első felében Oláh Gusztáv tanítványa volt, asszisztense, tervezője, majd főtervezője lett ennek az európai hírű dalszínháznak. Végigtervezte az operairodalom sok klasszikus alkotásának színpadképeit, s volt alkotótársa a Magyar Állami Operaház minden rendezőjének, főrendezőjének a már jelzett időszak alatt. Készített balettekhez is terveket, s tervezett szabadtéri színpadokra Szegeden, Budapesten. Vendégként tervezett több budapesti színházban, s szerepelt vendégtervezőként osztrák, NSZK-beli és angol színpadokon is. Műveiben a festői látásmód ötvöződik a konstruktív térszemlélettel. Azt is el lehet mondani, hogy a térformálás és

11