Heves megyei aprónyomtatványok 8/D

ky. Az idősebb generáció anekdotikus, kari- kírozó törekvéseit folytatja Köpeczi Bócz, de díszletterveiben konstruktivitás és jelképiség is megnyilatkozik.

Régebben csak festői hatásokra, bonyolult fény-árnyék játékokra törekedett Csányi és a fiatalabb Székely. A operaházi Forray Gáborral együtt új eszközökkel — vetítéssel, mai térelemekkel — kísérleteztek a közelmúltban, s egyre jobban előtérbe került tevékenységükben a térépítkezés. Jánosa Lajos az elegáns gondolatiság és a szilárd térépítkezés egységét valósítja meg, Fehér Miklós pedig szinte aszkétikus szigorúsággal gondol a művet, a rendezést szolgáló térbeépítésre. A spektrum másik oldalán található meg Keserű Ilona laboratórium-színházi, Gyarmati Ágnes lengyel iskolázottságú szürrealista és a bábművész Koós Iván színt, fényt, teret egységben látó jelképrendszere.

A PQ ’75-ön ezüstéremmel jutalmazott Schäffer Judit az Iparművészeti Főiskolán a magyar jelmeztervezés egyik nagy öregjének, Nagyajtay Teréznek még tanítványa volt, s aztán ő maga is tanár lett ugyanott. Ma már megállapítható, hogy főiskolai tanárként az új magyar jelmeztervező iskola elindítója lett. Egy munkáskerületi színházból, a József Attila nevével fémjelzett társulattól indult el, s ma már több mint egy évtizede a budapesti Nemzeti Színház vezető tervezőművésze. Tevékenysége jóval túllépte az eredetileg adott társulati kereteket. Különböző prózai (például a pécsi Nemzeti Színház és a gyulai Várszínház) együttesöken kívül a fővárosi zenés színházaknak (Magyar Állami Operaház, Fővárosi Operettszínház) is alkotott. Nem könnyű számontartani azoknak a filmeknek és televíziós játékoknak a címét, amelyek együtteseiben tervezőművészként dolgozott. Szinte páratlan feladatsorozata volt egy évtized során az említett színházaknál. Végigtervezhette a klasszikus magyar és külföldi irodalom legnagyobb alkotásait (Vörösmarty, Katona, Madách, Moliére, Shakespeare, Dosztojevszkij, Csehov), társalkotó le2