Heves megyei aprónyomtatványok 8/B
„Két férfi és egy nő” — javasolhatnánk „találóbb” címként, azonban Pjotr, Szása és Kátya viaskodása csak tünet, csak felszín s nem a lényeg: Valójában a hivatás, a tenniakarás, az értelmes életet élés drámája ez a film. A főszereplő: Pjotr, amikor élete már kezd „pályára” állni, azt mondja: Van úgy az ember, hogy senkinek sincs rá szüksége... amikor ebben fordulat áll be, akkor élsz! Ezért a fordulatért küzd Pjotr, aki eleinte kutató, majd külföldön követségi orvos. . . S igazán csak akkor talál magára, amikor beleveti magát a távoli, északi tájak embereinek nehéz életébe. Sokszor megfeledkezünk arról, hogy a Szovjetunióban — az érintetlen óriási ősterületeken — szinte forradalmi küzdelem folyik azért, hogy az ember újabb és újabb tért hódítson el magának a természettől. S a kezdés mindig nehéz, próbatevő. Még akkor is, ha hőseink repülőgéppel mennek sört bevásárolni, még akkor is, ha a modern technika áll mellettünk. Még a film problematikájánál is érdekesebb az az ábrázolási mód, amely erre az alkotásra jellemző. Az emberi kapcsolatoknak és viszonyoknak olyan új művészi megfogalmazását jelenti a film, amelyre talán még évek múlva is mint útnyitásra fogunk hivatkozni. 5