Heves megyei aprónyomtatványok 8/B
„Aki megállította a Napot és elindította a Földet" KOPERNIKUSZ 1473—1973 1973-ban Kopernikuszra emlékezik a világ. Hazai és nemzetközi folyóiratok cikkei, könyvek és kiállítások, színdarabok és filmek emlékeztetnek bennünket egész természettudományos világképünk alapját jelentő „nagy fordulatra”. Ezerötszáz évig az emberek meg voltak győződve arról, hogy a Föld egy helyben áll, s a világ- egyetemben az emberé a főszerep, ahogy ezt Pto- lemaiosz geocentrikus világképéből is kitűnik, Kopernikusz nagyszerű gondolatára volt szükség ahhoz, hogy rádöbbenjen a világ: nem szükségszerű mindent a látszat alapján valóságnak hinni; a bolygók mozgását egyszerűbben lehet megmagyarázni, ha a mozgás középpontját a Napba helyezzük. Ö mondta ki először, hogy a Föld is égitest, forog a tengelye körül és a többi bolygóhoz hasonlóan kering a Nap körül. Ez a felfedezés gyökeres fordulatot hozott a világegyetemről alkotott elméletekben, és egyben megvetette a modern csillagászat alapjait is. Kopernikusz 1473. február 19-én született a lengyelországi Torunban. Tanulmányait a krakkói, bolognai, páduai és ferrarai egyetemeken végezte, ezek befejeztével visszatért Lengyelországba és itt dolgozott élete végéig. ízig-vérig reneszánsz ember volt: behatóan foglalkozott — a csillagászaton kívül — orvostudománnyal, műfordítással, hadtudománnyal és a közgazdaságtannal. Fromborkban írta meg fő művét, mely 1543-ban ■— Kopernikusz halálának évében — Nürnbergben „De Revolutionibus Orbi- um Coelestium” (Az égi pályák körforgásairól) címen jelent meg, lerakva a heliocentrikus világkép alapjait. Ezt az alapvető tanítást fejlesztették tovább a Kopernikuszt követő évszázadokban a fizika szellemóriásai — Galilei, Kepler, Newton, Einstein — akik munkásságukkal eljuttatták az emberiséget a technika századába, az űrkutatás korába. (Zombori Ottó) 1
