Heves megyei aprónyomtatványok 6/K

HATVANI GALÉRIA Művelődési Központ, Horváth Mihály utca 10, Györfi Sándor szobrászművész kiállítása Megnyitja 1979. február 4-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor VERÉB JÓZSEF a Karcagi városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője A tárlat nyitva február 4-től 18-ig, hétfő kivételével naponta délelőtt 10-től este 6 óráig Györfi Sándor névkártyájára K iállításaink rendszere, a Hatvani Galéria munkája kezdettől fokozott fi­gyelmet tanúsít a fiatal tehetségek iránt. Szorgalmazzuk pályakezdő fes­tők, grafikusok, szobrászok művészetének megismertetését, országos tár­latainkon — Magyar tájak, Arcok és sorsok - igyekszünk díjakkal méltányolni képességüket. A Képzőművészeti Főiskolát elhagyva, így rendeztünk bemutat­kozó kiállítást Trischler Ferenc, Kánig Róbert, Stetanovits Péter műveiből, első portrébiennálénkon ekként jutott aranydiplomához a fiatal szobrász, Tóth Valéria, grafikusként Decsi Ilona, s így kapta harmadik tájfestészeti bienná- lénk, a Magyar tájak egyik fődíját Somogyi Győző. Valamennyien rangos mű­vekkel szerepeltek Hatvanban, mintegy hitelesítvén a bíráló bizottságok dön­tését. E zúttal :smét fiatal alkotó munkáinak nyújt otthont galériánk, Györli Sán­dor szobrász adja le névjegyét legérettebb, legszebben kimunkált kis­plasztikái, érmei, plakettjei formájában, éspedig úgy, hogy e névjegyet nemrég szentesítette a Képzőművészeti Főiskola tanácsa, Somogyi lózsel és Mikus Sándor személyében pedig két szeretve tisztelt mestere. Mert amikor a kibocsátó, a szárnynak eresztő iskolát említi az ifjú művész, soha nem mu­lasztja el megjegyezni: elsősorban e két embernek köszönhet szakmai tudást, nép iránti elkötelezettséget, e két volt tanító mélyítette el benne a szobrászi munkálkodáshoz elengedhetetlen felelősségérzetet, a fokozott igényességet, a holt anyagnak életet adó humanitást. S azt is persze, hogy a szűkebb közös­séghez, a tájhoz való .hűség, valamint nemzeti hagyományaink becsülése min­denkor meghatározó tényező ember és életműve alakulásában. G yörfi Sándort a Kunság, Karcag város küldte hat esztendeje a Képző- művészeti Főskolára, s tanulmányai végeztével ez a település nyújtott neki lehetőséget arra, hogy mindinkább kibontsa képességeit. Hazavárták persze mindazok, akik induláskor fölfigyeltek tehetségére. S hazavárta a csa­lád, a széles karcagi határ, amelynek tanyáin gyermekként nevelkedett. Erő­sek ezek a szálak, erős az érzelmi és tudati kötődés Györfi Sándorban a szülőföld szellemi, tárgyi emlékeihez. S természetes, hogy első kiállítása művei­ben azok előtt tiszteleg érzékenyen formált, de lendülettel építkező szobrok révén, akiknek emberlétét, pályaindulását köszönheti. Tisztelet e tisztességért, a viselt és vállalt sorsért! MOLDVAY GYÖZŰ

Next

/
Oldalképek
Tartalom