Heves megyei aprónyomtatványok 6/K
GYÖNGYÖSI GALÉRIA MÁTRA MÚZEUM Gyöngyös, Kossuth u. 40. Mónus Ferenc fazekas, a népművészet mestere kiállítása A tárlatot 1979. május 25lén, délután k órakor, DR. DÖMÖTÖR JÁNOS műtörténész, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója nyitja meg Megtekinthető: 1979. május 25-tól június 25"ig, hétfő kivételével naponta 9-től 17 óráig Korunk művelődéstörténeti ténye, jellemzője a népművészet újjászületése, reneszánsza. Vannak, akik bizonyos lekicsinylő ízzel, a népművészet divatba jöttéről beszélnek. Akár így, akár úgy fogalmazunk azonban, a jelenség létezik és miután nem divatdiktátorok kezdeményezésére bontakozott ki, az okokra is érdemes odafigyelnünk. Újjászületett a népművészet, mert a korszerű lakáskultúrában, az anyag szépségét tisztelő bútorokkal, textilekkel jól együtt él a népművészet egyszerű, tömör, tiszta világa. Ezenkívül nagyon elgépiesedett világunkban, ahol lassan már a levegőt is gépek készítik számunkra, az emberi kéz nyoma, az alkotó, alakító tevékenység esetlegessége, netán olykori esetlensége is old, vonz és emberivé teszi szőkébb világunkat, környezetünket. Mónus Ferenc azonban — sokakkal ellentétben — nem ezek miatt, hanem családi hagyományokból választotta a fazekas-népművész életutat. A fazekas apa példája mellett munkásságának, művészetének iránymutatója, meghatározója az a rendkívül gazdag népi kerámiai örökség, mely városában, Hódmezővásárhelyen több évszázados múltra tekint vissza. Emiatt nem meglepő az a hűség, az a népművészettel való teljes azonosulás, amellyel edényeit alakítja, készíti. Az elődök iránti megbecsüléssel ragaszkodik a régi edényfajtákhoz és teremti újjá a hagyomány tiszta forrásának formáit, színeit, díszítőmotívumait. Vásárhelyen általánosan elterjedten tálasoknak is nevezték a fazekasokat. Ezért Mónus Ferenc választékában is a leggazdagabb a tálak, tányérok együttese. Ezenkívül a bütykösök, butellák, Miska-kancsók, tükrök adják munkássága egyéb területét. Az egyszerű, tömör formákon őrzi az eredeti zöld, barna mázakat és a csúcsi „porcelánosok” fehér alapon kék mintáit is. írókájából könnyed mozgalmassággal, ízességgel, bájjal kerülnek az edényekre a madár-, kakas-, hal- és a stilizált növény-, levélmotívumok. Miután szervesen folytatja a népművészet világát, nem is tervezi edényeit, azok önkifejezésének természetes megnyilatkozásai. A folytatás mellett azonban tovább is lép akkor, amikor egyes edényei a méretek változtatásával, nagyobbításával önálló belső térdíszítő elemekké válnak. Múlt és jelen, népünk alkotó erejének gazdagsága és a mai népművész tehetsége így ötvöződnek egybe a kiállítás anyagában, adnak hírt élő hagyományról a tárlatlátogatónak és lesznek máról szóló üzenetté a jövő számára. DÖMÖTÖR JÁNOS F. k.: Katona Istvánná. Révai, Eger. F. v.: Vilcsek János. 79 1346 400
