Heves megyei aprónyomtatványok 6/K
HATVANI GALÉRIA Művelődési Központ, Horváth Mihály út 10. Meggyes László festőművész kiállítása ® ® ® Megnyitja 1979. április 29-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor LENGYEL BOLDIZSÁR a Szolnok megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese A tárlat nyitva: 1979. április 29-től május 13-ig, naponta 10 és 18 óra között. Csoportoknak, szocialista brigádoknak, előzetes bejelentésre, kiállításvezetőt biztosítunk. Hétfőn szünnap! 1. oldalon: Ablaknál (olaj) 80x70 cm 3. oldalon: Fiam (olaj) 50x40 cm 5. oldalon: Gondolkodó (toll) 25x19 cm 6. oldalon: Ablak télen (olaj) 55x65 cm A z 1928-ban született Meggyes László egyik kiemelkedő egyénisége a jelentős kultúrtörténeti múlttal dicsekedhető Szolnoki Művésztelep jelenkori közösségének. Azt a művészt is tisztelhetjük benne, aki tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének, s akinek több művét díjazták már mind szőkébb pátriájában, mind hazánk más városaiban kiállított, figyelmet keltő képeiért. Emellett művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és több vidéki múzeum közgyűjteményében, valamint hazai és külföldi magángyűjteményekben. A díjak adományozása — gyakorlati tapasztalatok szerint - persze önmagában nem téveszti meg ama széles látókörű bennfenteseket és kívülállókat, akik tudják, mert látják, hogy az erkölcsi és anyagi elismerést, sajnos még manapság sem mindig az igazi érdem és minőség szerint mérik a Kárpát-medencében. M eggyes László pedig mindezzel nem törődik. A duzzogás és a sértődöttség éppúgy távol áll tőle, mint a szakmai féltékenykedés vagy az egoista tülekedés. Az iménti alantas megnyilvánulások helyett a jobbat és célszerűbbet, az emelkedetten emberit választotta magának: „csak” alkot. S mi több: szerényen, de tántoríthatatlanul. Ilyenkor pedig nem figyel se jobbra, se balra, bár ő is jól tudja és látja, hogy mi van körülötte; de azt is, hogy dimenzionálisan mi történik itthon és a nagyvilágban. Tudatosan vállalja egyetlen „bűnét": az értékálló hagyományok tanulságaiból kiindulva, és azoktól megalapozottan megfesteni a természet jelenségeit. 0 mindenki számára értelmes és érthető festői közlésmód Meggyes Lászlónál adekváltan kapcsolódik életfilozófiájához, emberi habitusához. A valóság megszámlálhatatlan szférájából — láthatóan — a természeti oldal és az abban rejlő optikai világkép érdekli, bár nem zárkózik el a társadalmi valóság egyes elemeinek művészi ábrázolása elől sem. Ezért jelenik meg számos tájképének motívumai között az élő, mozgó vagy cselekvő ember, s e kettő nála mindig szerves egységet alkot. Olyképpen, mint ahogy azt annak idején az impresszionisták tették, de kerülve az anakronizmusnak még a látszatát is. Meggyes piktúrája az impresszionizmus mai változatát képviseli teljes szuverén nyelvezettel. E nnek fő ismérve, hogy a plein air iránti fogékonyság nem marad meg nála a spontán hangulatteremtés és látványfestés szintjén, hanem az első, pillanatnyi benyomásokat tovább építi, analizálja és eljut a kompozíción belüli racionális rendteremtéshez. És ez az a pont, ahol festményei valóban mai érveré- sűvé, korszerűvé válnak. Az már kizárólag szubjektumából ered, hogy friss, lendületes ecsetkezelése egy finom, lazúros faktúrával párosul, valamint, hogy a színek kiválasztásánál mindig mértéktartó marad. ECSERY ELEMÉR
