Heves megyei aprónyomtatványok 6/G
h)iCa un „íme egy ember!” — kiáltott fel Napóleon, mikor Goethe a császárnál tett látogatása után elhagyta a termet. És ebben benne van a legfontosabb, amit Goethéről mondani lehet. Olyan volt, mint egy ember. Az emberfaj legjellegzetesebb képviselője. Ha egyszer kihalunk, a Marslakóknak az ő emlékeiből kell majd tanulmányozniuk fajtánk nagyságát és gyengeségeit. Az egyetemes lángelmék közül való, s egyben a legnagyobb azok között, akik németül írtak. Johann Wolfgang Goethe 1749-ben született Frankfurtban. A családi vagyont nagyapja, a szabó szerezte; apja tétlen, bogaras műkedvelő volt. Goethe nem ismerte a szegénység nyűgét, az alantas társadalmi helyzet szégyenletes függőségét, az érvényesülésért folytatott harc keserűségét, a félreértés okozta méltánytalanságokat. Tizenhat éves korában a legkiválóbb német egyetem (a lipcsei) hallgatója, huszonkét évesen a forradalmi szellemű fiatal német írók mozgalmának (Sturm und Drang) vezére. Ifjúságának döntő fordulata Strassburgban érte. 1770- ben itt találkozott Herder- rel és a Sturm und Drang- gal. Még csak huszonöt esztendős, mikor magáénak mondhatja az első német világsiker, Az ifjú Werther szenvedései című szentimentális regény szerzőségét. De az emelkedés csak most kezdődik. Huszonhat éves, amikor Weimar hercegség titkos tanácsosa, harminchárom, amikor első minisztere lesz. Haladó szellemű reformjait azonomme! ban az uralkodó herceg meggátolja, s Goethe belefáradva a hivatali életbe, 1786-ban Itáliába megy. Hat évig él olasz földön szabad művészként. Fejlődésében két korszakot szoktunk megkülönböztetni: az Olaszország előttit és az Olaszország utánit. Olaszországban látóköre kibővül, szeme kinyílik az antik világ szépségeire, s létrehozza a német klasz- szicizmus első nagy alkotásait. Politikai hivatalt nem vállal többé. A francia forradalom felizgatja, a német fejedelmek forradalomel- lenessége elveszi kedvét a munkától. Schiller barátsága adja vissza munkakedvét. öregkora a művészi önkonzerválásának valóságos csodája. Legnagyobb művét, a Faustot élete utolsó évében, 83 esztendős korában fejezi be. Mint lírikus, a legnagyobbak közül való. I GOETHE: Színmű 2 részben Fordította: Görgey Gábor Szereplők: Vitéz László Orbán Tibor Maróti Gábor Holl Zsuzsa Pólyák Zsuzsa M. Szilágyi Lajos Matus György Hídvégi Elek Ittes József Történik Madridban Díszlettervező: Székely László m. v. Jászai-díjas Jelmeztervező: Vágvölgyi Ilona m. v. Rendezőasszisztens: Matus Judit Rendezte: SZŰCS JÁNOS Clavigo, a király levéltárosa Carlos, a barátja ........... Beaumarchais ................... M arie Beaumarchais, a húga Sophie Guilbert, Beaumarchais másik húga Guilbert, Sophie férje Buenco ................................... S aint George ................... S zolga ................................... A címoldal és a belső illusztráció Feledy Gyula Kossuth-dfjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének munkája A Miskolci Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház műsorismertetője. Szerkesztette: Siklósi László. Felelős kiadó: Sallós Gábor. Borsodi Nyomda 78 8257. Felelős vez.: Kilián Béla Ara: 2 forint
