Heves megyei aprónyomtatványok 6/F

HATVANI GALÉRIA (Cukorgyári Művelődési Ház) Bernáth Aurél Kossuth-díjas, kiváló művész Kiállítása a Képzőművészeti Világhét alkalmából Megnyitja: 1978. szeptember 15-én, pénteken este fél 6 órakor DR. VÉGVÁRI LAJOS műtörténész, a Képzőművészeti Főiskola professzora A kiállítás nyitva: 1978. szeptember 15-től október 1-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig A tárlatrendezés Moldvay Győző munkája A katalógus fotóit Magyar Istvánná készítette A katalógusban szereplő reprodukciók 1. Ablak 2. Riviera 3. önarckép sárga kabátban 4. Tájkép a Lánchíd romjaival g ernáth Aurél a századforduló körül született magyar festőnemzedék egyik legreprezantatívabb képviselője. Északias, átszellemült hangja, forma- és színérzékenysége, nagyszabású víziói révén igen erős hatással volt kor­társaira, s még ma is hat a fiatalokra. Gondos tanulmányokban foglalkozott művészeti kérdésekkel, mint például írások a művészetről. Prózának is jelen­tékeny önéletrajzából több kötet jelent meg: így éltünk Pannóniában, Utak Pannóniából, s a művészeti írásait magába foglaló Múzsa körül. A művész 1895. november 13-án Marcaliban született, s a 20. századi magyar festészet egyik jelentős alakja, Kossuth- és Munkácsy-díjas, művészeti író, kiváló művész, egy időben főiskolai tanár. Első fontos képét 1914-ben festette. 1915-től Nagybányán tanult Thorma és Réti tanítványa­ként, legkorábbi művei az ottani felfogás emlékei. 1921—22-ben Bécsben, 1923—26. között Berlinben élt, expresszionista képeket festett. Egyéni stílusa első ízben a Csendélet sakktáblával című pasztelljében csendül meg, mely rálátásos kompozíció, bársonyosan könnyed, mély színezéssel. Ugyanebben az évben a Sturm helyiségében kiállítása volt Ferenczy Bénivel. A Hatvani Galé­riában most látható nagy méretű Riviera ünnepélyes, átszellemült előadás­módja teljesen új festészetünkben. Később Budapesten telepedett le Bernáth Aurél, de nyarait sokáig Pöstyénben töltötte. Pasztelljei közt ebben az idő­ben legfontosabbak a Csendélet Nikével, a Tél, valamint az ugyancsak Hat­vanban látható sárgakabátos Önarcképe, mely festőállvány mellett mutatja, s festői érzékenysége miatt jelentékeny. Második korszakában a látomásszerű képek gyakoriak. A Reggel bizarr képszerkezetével egyedül áll közöttük; a vá­ros és a szobában öltöző nő egyszerre került a vászonra. E korszak fő műve a Vidéken, a magánoson borongó férfival, s mögötte a kerítéslécen ülő kakassal. M gyancsak a Hatvani Galéria kiállításán látható a felszabadulás után készült Karácsonyfa, mintegy a folytonosságot mutatva. Az új, szocia­lista tárgykör is megihlette őt. A munkásmozgalom kezdete az építőiparban című nagy méretű, erősen színes vászna, vagy az ugyancsak nagy méretű Röpgyűlés mutatja, hogy a látomások festője hús-vér alakok tömegét tudja teremteni és mozgatni. A jellemábrázolás egyik remeke ugyanakkor Szabó Lőrinc bálványszerű, kesernyés arckifejezésű portréja, amely 1977-ben már szerepelt galériánk első országos portrébiennáléján. Különben Bernáth Aurél 1956-ban, az Ernst Múzeumban, nagy, gyűjteményes kiállításon mutatta be életművét. 1962-ben Londonban rendezett kiállítást és nagy anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. Támogatója kezdettől a Hatvanban kibontakozó képző- művészeti ízlésformáló munkának is, amiért a városi tanács 1976-ban emlék­éremmel tüntette ki. Most ismét örömmel köszöntjük önálló kiállítása alkal­mából, amelyen a~"Vlagyar Nemzeti Galéria és a művész jóvoltából 16 jelen­tős művében gyönyörködhetnek a látogatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom