Heves megyei aprónyomtatványok 6/A

Tisztelet Földi Péternek, mert végüiis a művészet, az a művé­szet, mely nem választja a szellem frontharcosának szerepét (úgy véli nem neki való), másfelől meg nem elégszik meg alap­elemeinek dekoratív elrendezgetésével, egyet tud tenni: az em­ber sorsát faggatja. S mert a legáltalánosabb igazságok pillanat­nyi helyzetére kíváncsi, igazságai mindig hallatlanul konkrétak. Mint Földi Péteré. Festészetének elemei köznapiak. Színek, melyek szabadok, mert alig van más terhük, mint saját felelős­ségteljes létük. Madarak, melyek nem szimbólum-szárnyakkal repülnek. Arcok, melyeket talán soha nem felhoz be tragédiá­juk megtudatosulása. A tudatlanság és a bölcsesség derűje közt neuratikusan elkomorulnak, maguk sem tudják miért. Föl­di Péter tudja, hogy fiatal és tudja, hogy tehetséges. Sőt tudja, hogy tehetsége mire elegendő. A realitás egésze sok neki. (Ki­nek nem?) Az irrealitásba pedig nem fog elvonulni. így, közé­pütt a legnehezebb. Bölcs festő lesz belőle. (Bán András)

Next

/
Oldalképek
Tartalom