Heves megyei aprónyomtatványok 5/I
r ■\ A THAI BINH-i CHEO Színházi Együttes vendégjátéka az Egri Gárdonyi Géza Színházban 1986. május 23-án este 7 órakor a Budapesti Várszínházban 1986. május 26, 27-én este 7 órakor MANH TUONG Kiváló művész Az előadás helyettes művészeti vezetője THU H1EN A Vietnami Nemzetgyűlés tagja THUY HIEN Kiváló művész J THI KINH, AZ IRGALMAS BUDDHA ASSZONY Szereplők: MANG: szegény családfő THI KINH: MANG lánya, a későbbi fiatal bonc SUNG: SUNGNÉ jómódú családfő THIEN Sí: SUNG fia, a jóhiszemű diák PHU: a gazdag úr THI MAU: PHU lánya, a kacérkodó lány NO: PHU család szolgája DOPNÉ: KÖZSÉGI ELÖLJÁRÓ KÖZSÉGI ELÖLJÁRÓSÁG a közszolga, a községi kikiáltó TAGJAI: ÖREG BONC a tanító, az írnok,. . viEnsmi KULTÚRA NARIAI r CHEO a vietnami színházművészet egyik hagyományos formája A cheo színház gyökerei az i. sz. X. szd.-ig nyúlnak vissza. Létrehozói földművesek voltak, akik a nagy földmunkák szünetében jöttek össze és a szabad téren körbeállva vagy ülve kísérték figyelemmel a színészek játékát. A cheo színjátszás apáról- fíúra szállt, virágkorát a XVM. szd.-ban éri el. A kísérő' dobok 4/8-os ritmusa, az elbeszéló'-meséló' stílus, és egyes maszkok a mai napig megmaradtak. Fontos jellemzője, hogy a zenés-dra- matikus előadásmód a rögtönzéses színjátszás hatását kelti. A művek tartalmát a családi élet eseményeiből merítették. Az epikus jelleg ellenére a cheo lírai részleteket is tartalmaz, így a darabok nemcsak a közönség okulását szolgálják, de egyben kellemes időtöltést is jelentenek. A szöveg a drámai helyzet leírásával egyidejűleg kommentálja is a színen zajló eseményeket. Mivel nincs díszlet, a hely és az idő változását a színészi játék, a jelképes mozgási rendszer is jelzi. A cheo közönséggel való közvetlen kapcsolatának kifejezője a kórus, amely a közönség nevében vitatkozik, folytat párbeszédet a színészekkel. Sajátos szerepe van a zenének: az ütőhangszerek fontos szerepet visznek a színészi játék segítésében. A cheo színház a francia gyarmatosítás idején nem működhetett. 1945 után, mégjnkább 1952-től a cheo — miként a többi hagyományos forma is - valósággal újjászületett. A THAI BINH-i cheo színházat 1959-ben alapították. Létrehozói között voltak a Vörös folyó deltavidékéről származó legősibb és leghíresebb cheo társulat életbenmaradt művészei. Fennállásuk óta több mint 3 ezer előadást tartottak Vietnam valamennyi tartományában, és ott voltak az amerikaiak ellen harcoló csapatok első vonalaiban is. Az együttes tevékenységéért megkapta a Munka Érdemrend II. és III. fokozatát is. THI KINH, AZ IRGALMAS BUDDHA ASSZONY rövid története Előjáték: A nézőkkel röviden ismertetik a darab cselekményét. Első jelenet: Lánykérőbe érkezik MANG-ékhoz THIEN SI, a szomszéd faluból való diák. Az eladó leány apja tréfásan dúsgazdagnak festi le családját, holott szegények, de mégis boldogan élnek. Az apa, mielőtt igent mondana a kérőnek, kíváncsi lánya véleményére is. THI KINH örül a vőlegénynek, de fáj neki, hogy szülei támasz nélkül maradnak. Az apa megnyugtatja leányát, így az eljegyzést nyomban meg is tartják. Második jelenet: Az ifjú pár boldogan él együtt: amíg a félj tanul, felesége mindenről gondoskodik. Egyik este, mikor a férj ágyában szundikál, a gondos feleség hosszú, csúnya szőrszálra lesz figyelmes ifjú kedvese állán. Nyomban kést ragad, hogy a csúf szőrszálat eltávolítsa. Ám a férj. álmából riadva, menten segítségért kiált, ahogy megpillantja nyakánál a kést. Berohanó szüleinek panaszolja szörnyű gyanúját. A férfi apja tréfának veszi az egészet, ám az anyós szitkokat szór a menyére és el akarja űzni a háztól. Hiába védekezik, hiába bizonygatja ártatlanságát a fiatalasszony, a félreértést nem tudja eloszlatni. Bánatában férfi ruhát ölt, és menedéket keres egy pagodában, ahol ifjú boncként befogadják. Harmadik jelenet: THI MAU, egy gazdag ember kacér lánya áldozati ajándékot hoz a pagodába. Amint meglátja THI KINH-t, az ifjú boncot, megtetszik neki a vélt fiú, és rögtön széptevésbe kezd. Az ifjú bonc azonban visszautasítja a flörtöt, ám ez THI MAU-t nem zavarja. V
