Heves megyei aprónyomtatványok 5/H

SCHUBERT: VI. SZIMFÓNIA, C-DÜR

Franz Schubert rövid élete alatt (mindössze 31 évet élt) szinte egyedülállóan gazdag életművet alkotott. Hatszáz dala mellett, a hangszeres zene számos műfajában is jelentős művek egész sorát hagyta hátra. Mindössze 16 esztendős volt, mikor első szimfóniáját megírta. Ezt követően azután minden évben elkészült egy újabb; a VI. (C-dúr) szimfónia komponálásának ideje az 1817/18-as esztendőkre esik. Ez a mű zárja az ún. „fiatalkori” szimfóniák sorát. Az ezt követő h-moll (befejezetlen), és a „nagy” C-dúr szimfóniák már Schubert szimfonikus művészetének betetőző alkotásait jelentik. Formai tekintetben az elődei Haydn, Mozart és Beethoven által kimunkált és lezárt tételrendet követi. A VI. (C-dúr) szimfónia tételei a kö- vetkezőek: I. Adagio — Allegretto; II. Andante; III. Scherzo; IV. Allegro moderato.

Ami a szimfónia zenei anyagát illeti, a mű elemzői az olasz, közelebbről a Rossini-féle hatásokra hívják fel a figyelmet. Ez talán leginkább az I. tételre érvényes, ahol Schubert az olasz stílusú nyitányok hangvételét és formai felépítését látszik követni. Olasz hatást érzünk a zárótételben is; ugyanakkor a Scherzo Beethovent idézi. A mű hangszerelése világos, a szerző bizonyos hangszercsoportokat több helyen a kamaramuzsikában szokásos módon szerepeltet. A szimfóniát a zeneszerző halála után egy esztendővel mutatták be (1828).

AZ EGRI SZIMFONIKUS ZENEKAR, a hatvanas évek elején alakult, s kezdettől fogva jelentős szerepet vállalt a város és Heves megye zenei életében. Évről évre fellépnek az Országos Filharmónia felnőtt- és ifjúsági bérleti hangversenyein. Állandó résztvevői a különféle társadalmi rendezvényeknek. Szép sikereket értek el a szolnoki és a veszprémi zenekari fesztiválokon. Az együttes műsorán barokk mesterek müvei mellett, klasszikus és romantikus alkotások is szerepelnek. Szívesen vállalkoztak kortárs magyar szerzők (Boz- zay, Farkas F., Soproni, Szokolay és mások) műveinek bemutatására. Több alkalommal jártak külföldön is; felléptek Bulgáriában', Csehszlovákiában, Finnországban és Szovjetunióban.

Színvonalas munkájukért három alkalommal kapták meg a ,,Kiváló Együttes” címet.

SZÉKELY ISTVÁN zongoraművész, 1960-ban született. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte.

L977-ben első díjat nyert a fiatal zongoraművészek soproni nemzetközi versenyén; 1979-ben a párizsi Long-Thibaud versenyen oklevelet nyert. 1981-ben a budapesti Liszt—Bartók zongoraversenyen szerepelt, majd a salamancai (Spanyol- ország) nemzetközi versenyen az első díjjal tüntették ki. Megkapta a Cziffra-alapítvány ösztöndíját is.

FARKAS ISTVÁN (sz.: 1934); az egri szimfonikus zenekar karnagya, az Egri Állami Zeneiskola gordonkatanára. Eredményes tevékenységéért megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést, a Kiváló Népművelő címet, valamint a Heves Megyei Tanács által alapított Művészeti-díjat.

17