Heves megyei aprónyomtatványok 5/C

1944 tavaszán azt tervezi, hogy megkísérli új verseinek kiadását, a németek bevonulása akadályozza meg ebben. Májusban ismét behívják munkaszolgálatba, rézbányában és útépítésen dolgozik. Egy kis jegyzetfüzetbe írja verseit. 1944 októberében a menekülő fasiszták erőltetett menetben hurcolják magukkal az elkínzott munka- szolgálatosokat. November elején huszonkét társával együtt agyonlövik. Holttestét, s vele utolsó verseit az abdai (Győr m.) tömegsírban találták meg.

Költői indulásának legjellemzőbb jegye a lázadás a korabeli társadalom, szokványos irodalmi formulák ellen. Táj verseiben a természetet felfedező egészséges fiatalember magára eszmélésének ad hangot.

Verseiben a világpolitika alakulására gyorsan reagál.

Bár egyéni sorsát előre sejti, nem veszti el korai verseire jellemző optimizmusát.

Harminc éves korában írja meg sajátos hangulatú Ikrek hava c. prózai művét, amely hangjával is merőben újat hoz a magyar irodalomba.

A háború kitörése, majd a német megszállás, a munkatáborok kegyetlen valósága tragikusan igazolja sejtéseit. Lírája ekkor világirodalmi magaslatokra jut. Ekkor írt versei — Tétova óda, Mint észrevétlenül, Nem tudhatom. Sem emlék, sem varázslat — e kor magyar költészetének legjelentősebb alkotásai.

„Radnóti nemcsak izgalmas művet, tökéletesen nagy verseket hagyott ránk örökbe, hanem az emberi és művészi helytállás zavarba ejtő, képtelen és mégis kötelező példáját.” — Vas István.

17