Heves megyei aprónyomtatványok 4/A

ÉVFORDULÓ

1858. március 3-án halt meg BAJZA JÓZSEF költő, kritikus, szerkesztő és publicista, a reformkor irodalmi éleiének egyik vezéralakja.

1804-ben született. Szülőfaluja a Heves megyei Szűcsi. Középiskoláit Pesten és Gyöngyösön, az egyetemet Pesten végezte.

Költői hajlamai az írói hivatás felé vonzották, apja viszont a biztosabb megélhetést jelentő jogászi pályára szánta.

Versei 1822-től Ived ve jelentek meg, 1825 és 1827 között mint Heves megye követének írnoka, részt vett a Pozsonyi»:fn tartott országgyűlésen. A tárgyar lások eredménytelensége, a hazafias remények meghiúsulása mélységes csalódást váltott ki belőle.

Az epigramma theoriája c< tanulmányával nagy feltűnést keltett. Ennek befejező részében a|z addigi magyjair epigrammaírók munkásságáról is kifejtette véleményét.

Jelentősek irodalomelméleti munkái és neves irodalmi személyekkel folytatott levelezései. Toldy Ferenchez irt leveleiben előforduló műbíráló megjegyzései fejlett ízlésről és ítélőképességről s alapos — főleg a német felvilágosodás esztétikusainak műveire támaszkodó elméleti felkészültségről tanúskodnak.

1829-ben Pestre költözött, ahol az Akadémia' tagjává választották.

1831-től ő szerkeszti az Aurórát. Az 1830-as évek elején megvívott nagy polémái félelmetes tekintélyt, de egyúttal számos ellenséget is szereztek Bajzának. Ebben az időben a magyar szellemi életet már a Bajzából, Toldvból és Vörösmartyból álló „triumvirátus” irányítottal

A világosi katasztrófa után hónapokig az ország különböző vidékein bujdosott Vörösmartyval együtt.

12