Heves megyei aprónyomtatványok 3

Kömlő története

KÖMLŐ Heves negye déli részén,a Hevesi nyilt ártéren fekszik, amely mintegy 40 km hosszúságban és 15-18 km szélességben kiséri a Tiszát. Ez a terület a földtörténet több millió évet kitevő utolsó korszakaiban fokozatosan süllyedt} miközben a Mátrából és a Bükkből lesiető vízfolyások fokozatosan befedték, homokos, löszös és vályogos üledékeikkel. A község és környéke kötött és kevésbé kötött réti talajai elsősorban a gabonatermesztésre alkalmasak,bár helyenként homokos- löszös laza szerkezetű talajjal fedett részein intenziv zöldségtermesztésre is nyilik lehetőség.

Kömlő sikterületen,közúti közlekedési csomópontban épült, sakktábla alaprajzú település.A falu délnyugati részén középkorú település maradványaival is találkozhatunk.Az időszaki Nagyfolyás-ér nyugati partjára épült falut 1770- ben földesúri telepités hozta létre. A 18.század végére kialakult a többé-kevésbé szabályos telektömböknek az az együttese,amely századunk elejéig csaknem változatlanul fennállt. A 19.sz.végén K-i irányban a "tóparton" újabb résszel bővült a falu. 1925 után DK-en az un."proletár" területen 82 házhelyet parcelláztak. 1945 után a DNy-i á?ány lett a terjeszkedés területe, az un."Dobogón" Átány felé.

Sajnálatos módon községünk azon települések közé tartozik,melyeknek alapitása,illetve pontos évszámmal is jelzett benépesülése a történelem homályába vész el. Igen kevés az Írásos emlék, őstörténetének tárgyi dokumentumai a különböző múzeumok gyűjteményeiben találhatók,sőt

— 1 -