Heves megyei aprónyomtatványok 1/X
A kiállítás két témakörben mutatja be 1848-49 Heves megyei vonatkozásait. Az első részben a Forradalom és Szabadságharc időszakának összefoglalásaként a megyei eseményekhez és a főbb szereplőkhöz közvetlenül kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat állítottuk ki. A kronológiai sorrendet betartva 1848 tavasza és nyara politikai eseményeinek, az ezt követő háborús időszaknak, majd zárásként a bukásnak és megtorlásnak az emlékei követik egymást. Az 1848. március 15. után megyeszerte kibontakozó forradalmi mozgalmak, illetve a társadalmi és politikai élet ezt követő újjászerveződése jól nyomon követhető a korabeli sajtótermékeket, közgyűlési jegyzőkönyveket szemlélve. A kiállított dokumentumok között hangsúlyos szerepet kaptak az áprilisi törvényekre, az 1848 júniusában lezajlott országgyűlési választásokra, illetve a katolikus egyház szerepére vonatkozó iratanyagok. Ehhez a rövid, békés időszakhoz köthető még a nemzetőrség 1848 nyarán meginduló szervezése is, melyet eredeti nemzetőri összeírások, parancskönyvek és kormányrendeletek illusztrálnak. A korszakból fennmaradt, eredetileg polgári használatra szánt fegyverek a megyei nemzetőr alakulatok egykori felszerelését reprezentálják. A honvéd újoncozás, illetve az Eger székhellyel megalakult heves-bihari 26. honvédzászlóaljról fennmaradt dokumentumok, a kiállított katonai felszerelések, fegyverek már a megyét is közvetlenül érintő háborús események relikviái. A kiállításban kiemelt helyet kaptak a szabadságharcban résztvevő, a megyéhez kapcsolódó, országos szinten is jelentős személyiségek emlékei, így például Knezic Károly díszszablyája és szemüvege, amelyek most először kerülnek a nagyközönség elé. A bukás és megtorlás időszakának légkörét korabeli írásos dokumentumok, valamint olyan művészeti alkotások adják vissza, mint például Kovács Mihály 1850-es évekbeli allegorikus festményei. Az önkényuralom éveiben kialakult Kossuth-kultusz, illetve az 1867-ben megalakított Heves Megyei Honvéd Egylet relikviái a kiállítás második részéhez kapcsolódva már a '48-as hagyományok részét képezik, akárcsak az 1860-as évektől számon tartott szabadságharcos emlékhelyek, melyek fotói kiállításunk tablóin jelennek meg. A szabadságharc korának szelleme meghatározó volt a népművészetre, de a hatás csak jóval később, a XIX. század végén jelentkezett. A 48-as forradalom szerezte vissza a magyar népnek a Rákóczi szabadságharc leverése után feledésbe kényszerített nemzeti szimbólumokat. A nemzeti színek, a címer, az eseményekre utaló feliratok, honvédábrázolások megjelennek a tárgyakon. Vidékünkön a népi kerámiában, a címerrel díszített butellák terjedtek el az egri és ónodi fazekasok munkájaként. A bélapátfalvi kőedénygyár termékei közül a tányérokon jelennek meg a hazafias feliratok (Éljen a Hon!, Éljen a Haza!, Éljen Kossuth Lajos!), a huszár és nemzetiszínű zászló. A parádi üveggyár fénykorából származnak a címerábrázolással díszített, a kristálytechnika változatait bemutató poharak. A kismesterségek köréből a szűrszabók a szűrhímzésekben alkalmazták a koronás magyar címert. A mézeskalács ütőfán lovon ülő huszár 1848-as viseletben vagy Kossuth alakja jelenik meg a Kossuth címerrel. A céhek nemzeti színűre festették jelvényeiket, ilyen az egri kádárcéh remeke. A falusi és polgári otthonok szobaberendezésében a falakon megjelennek a negyvennyolcas eseményeket vagy a szabadságharc hőseit ábrázoló nyomatok. A népviseletben is van emléke a Palócföldön a nemzeti ellenállásnak. Maconkán, Kazáron, Monokon a Kossuth gyászruhát 1848 után kezdték a parasztasszonyok viselni. A Borsod megyei Tardon szőtteseken, lepedőn, kenyérkendőn a két forintos Kossuth bankó tulipánszerű mintája látható. A tárgyaknál jobban csak a nép emlékezete őrizte meg az 1848^49-es szabadságharc eseményeit. Mondáiban, elbeszéléseiben, népdalaiban a népköltészet egy-egy jeles személy emlékét erősítette. '48-as dalaink nagy részében Kossuth neve szerepel, a nemzetőrdalok mellett az indulók Batthyány, Klapka, Damjanich és Görgey nevét foglalják címükbe. A kiállításban a század eleji népzenegyűjtésekből származó és hallható dalokat, a nyomtatásban megjelent kottás kiadványok szemléltetik. Berecz Mátyás - Császi Irén Köszönetét mondunk az alábbi intézményeknek, magánszemélyeknek a tárgyak kölcsönzéséért: Dobrovics Mária, Eger Megyei Jogú Város, Egri Főegyházmegyei Levéltár, Egri Főplébánia, Erkel Ferenc Múzeum, Gyula, Érseki Gyűjteményi Központ, Főegyházmegyei Könyvtár, Hadtörténeti Múzeum, Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan, Heves Megyei Közgyűlés Művelődési Bizottsága, Heves Megyei Levéltár, Hevesi Múzeumi Kiállítóhely, Heves, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Múzeum, Mátra Múzeum, Gyöngyös, Néprajzi Múzeum.
