Heves megyei aprónyomtatványok 1/V
Lakáshelyzet, lakáselosztás A lakás az életszínvonal, a társadalmi megelégedettség fontos fokmérője, s ha ez így igaz, akkor a társadalomnak fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy tagjai minél kedvezőbb lakásviszonyok között éljenek. Ehhez azonban megfelelő mennyiségű és minőségű lakásra van szükség. Mielőtt a jelenlegi egri helyzetet bemutatom, feltétlen kell tenni egy rövid történelmi visz- szapillantást ahhoz, hogy a háború befejezésétől napjainkig megtett út tükrében vizsgálhassuk a mai helyzetet. A háború befejezése után az első országos lakásállomány felmérése 1949. január 1-i állapotnak megfelelően történt. Az eredmény az első látszatra meglepő volt, mert kiderült, hogy a lakáshelyzet sokkal jobb az előre becsült és várt adatoktól. Erre az alapos elemzés adta meg végül is a választ, mely szerint a háborúban megsemmisült lakások száma arányában sokkal kevesebb, mint a háború okozta emberveszteség, elhurcoltak, külföldre tá- vozottak száma. Ezen felül volt egy szubjektív tényező is, miszerint a háború poklából kikerült embereknek nagyon szerény volt az igényük. A felmérés tehát égető gondokat vetett fel, így a lakás - helyzet lekerült a legfontosabb feladatok listájáról. Ez végül is azt eredményezte, hogy 1956-ig fokozatosan romlott a lakás- helyzet, egyébként a háborút követő demográfiai fejlődéssel sem számoltunk eléggé. A felemelt első ötéves terv sem mérte fel a reális gazdasági erőket, így a 'betervezett 220 ezer lakásból, csak 150 000 készült el. A 1002/1960. (I. 10.) Korm. számú határozatban megjelent a párt és kormány lakáspolitikája, mely szerint 1961-től 1975-ig egymillió lakást kell az országban megépíteni. A terv célul tűzte ki azt is, hogy az új lakások 60 százalékát állami kivitelben kell megépíteni. Időközben az MSZMP Központi Bizottság és a kormány 1970. május 10-én megtartott együttes ülésén határozatot hozott a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről. Az új alapokra helyezett lakásellátási rendszerben két alapvető elvnek kellett érvényesülni: — igazságosabbá váljon a lakáselosztás, — növekedjen a lakosság anyagi részvétele a lakásépítés és fenntartás költségeinek viselésében. Ha az eltelt hét év eredményeit összegezzük, megállapíthatjuk, hogy országos, de helyi viszonylatban is érvényesültek az alapelvek. Természetesen ezt úgy kell érteni, hogy ezzel egyidejűleg gondjaink maradtak, sőt ha lehet, fokozódtak. 1971. év végén a lakásügyi hatóság Egerben 1360 lakásigénylőt tartott nyilván a következő megoszlásban: — tanácsi bér 520 — tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) 763 — egyéb (OTP) 87 Ezzel szemben 1978. január 1 -én az igénylők száma az alábbiak szerint alakult: — tanácsi bér 1028 — tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) 2018 — egyéb (OTP) 978 összes lakásigénylés: 4021 A növekedés csaknem 300 százalékos annak ellenére, hogy a hét év alatt 2400 lakás kiutalására került sor. Igaz, ebben a számban a névjegyzéken kí14
