Heves megyei aprónyomtatványok 1/V
Noha az időjárás nem mindig kegyeskedett 1978 júliusában és augusztusában, mégis elmondhatjuk: gazdag nyarunk volt. Sokszínű volt a július közepétől augusztus végéig tartó program. Nemcsak színházat kínált az egri nyár, hanem hangversenyeket, tárlatokat, sportrendezvényeket, alkalmi mezt öltöttek az üzletek kirakatai, s még a várszínházból távozó közönséget is elkísérte a hangulatos éjszakai toronyzene. Mozgalma^ volt a múlt évi egri nyár, amelynek rendezvényeit a közönség széles körű érdeklődése kísért. Az Agria Játékszín, folytatva a négy évvel ezelőtt megkezdett sort, az elmúlt nyáron is az elfeledett régi magyar drámák színrevitelével járult hozzá hagyományaink ápolásához. Az András kovács királysága, a Magyar Decameron, a Szép magyar komédia, a Lúdas Matyi érdeklődéssel kísért bemutatói után ismét a messzi múltból jött üzeneteket közvetítettek a produkciók. Szentes Regináid, Holtai Gáspár, Balassi Bálint, majd Fazekas Mihály után Simái Kristóf, Bethlen Miklós, Madách Imre — kettőnek még a nevét sem ismerjük: a Constantinus és Victoria, valamint a Kocsonya Mihály házassága szerzőit az ismeretlenség homályában tartja a könyörtelen idő — voltak az üzenetek követei. Az egri várszínház negyedik évében az eddigieknél még szélesebbre tárták Thália templomának kapuit. Nemcsak a csillagkupolás színház ezer személyes nézőtere népesült be estéről estére, hanem mint kiderült, jobbnál jobb színházi játszótereket kínál az egri vár: a Romkertben csodálatos környezetben és hangulatban ötszáz személyes színház, míg az intim Földbástyán stúdiószínpad várta a közönséget. A gótikus palota előtt, az ezer személyes színházban két játékot láthatott a közönség. Egy ismeretlen magyar szerző Constantinus és Victoria című költői játékát a XVII. századból, valamint Simái Kristóf A szerelemféltők című komédiáját 1792-ből. Az ismeretlen szerző költői játéka tulajdon^ képpen főúri udvari színjáték, amelyben a szerelmesek az istenek, Vénus és Cupido segítségével nyerik el végül egymást. A másik darab, amelynek kifejező alcíme: Gyapai Márton, avagy feleségféltő gyáva lélek, ,egy kovácsmester felesége, valamint a szomszédos nemesúr lánya és annak szerelmese körül bonyolódik, mulatságosan. A költői játék és a komédia szerepeit kitűnő színészek játszották. Psota Irén, Le- hoczky Zsuzsa, Bencze Ilona, Körmendi János, Szabó Gyula, Kertész Péter, Maros Gábor, Szacs- vay László és a többiek, valamint Bródy János dalszövege és Tolcsvayék zenéje biztosította a
