Heves megyei aprónyomtatványok 1/V
Tanácsok és az államigazgatás Az ember a modern államban születésétől haláláig — ügyfél. Akarva, nem akarva alanyává válik az egyik legalapvetőbb állami tevékenységnek, az államigazgatásnak. És mert így van, lépten-nyomon szerrtbetalál- kozik a tevékenységet folytató szervekkel, azok dolgozóival. A szocialista társadalmi rendszer tette lehetővé először egy olyan állam kialakulását, amelyben a nép képviselői által hozott törvények alapján, a nép érdekében tevékenykedik az államapparátus. Megszűntek az évszázados kiváltságok és a „hivatali emberek” megtalálták méltó helyüket a társadalmi munkamegosztás megfelelő szektorában és a társadalmi elosztásból is eszerint részesednek. Az igazgatás egyre inkább társadal- maskodik, de az élet bonvolódásával az állami feladatok is szaporodnak. Az államigazgatásnak az állam polgáraihoz fűződő kapcsolata kétirányú lehet. A hivatalból indult eljárások célja többnyire az állampolgárok jogszabályokban előírt kötelezettségének érvényesítése. Ez nem mindig konfliktusmentes: a konfliktus feloldása azonban mindig a magasabb rendű érdek győzelmével kell hogy végződjék. A tevékenység másik iránya, amikor az állampolgár kér valamit a hivataltól. A szervek ilyenkor adatot szolgáltatnak, felvilágosítanak, tájékoztatnak és ami a legfontosabb jogalkalmazási tevékenységekkel lehetővé teszik az ügyfél jogszabályban lehetővé tett jogainak gyakorlását. Az ügyfelek jogait külön az államigazgatási eljárásra kidolgozott jogszabály —- törvény — biztosítja, és annak betartását felettes állam- igazgatási, ügyészi és társadalmi, népi ellenőrzési szervek rendszeresen vizsgálják. Ennek a kiterjedt garanciarendszernek továbbfejlesztése a panaszok és közérdekű bejelentések újkeletű szabályozása. A jogalkotás és a jogalkalmazás egyaránt emberi.tevékenység és mint ilyen hibák forrása is. Az egyes konkrét eljárásokban nem ritka a különböző szervek egymásnak ellentmondó jogértelmezése és az ebből következő joggyakorlata. Ez persze sok mindenből eredhet: okozhatja ezt jogszabály hiánya vagy éppen túlszabályozottság, a jogalkalmazó szervek vagy egyes ügyintézők felkészületlensége, vagy vitatható erkölcsi alapállása. Éppen ezért napirenden van szakmai berkekben az államigazgatási munka korszerűsítése és ezen belül az állampolgár és az apparátus kapcsolatának ájlandó ja.vítása. Ennek már látható eredményei a nyújtott ügyfélfogadási rend bevezetése, az ügyfélszolgálati iroda létrehozása, és az egyre szélesebb körben a tanácsi és társadalmi szervek által szervezett tájékoztatók. És id'e sorolható az az állandó törekvés is, amellyel az állampolgárok jogi tájékozottságát „műveltségét” különböző népszerű kiadványokkal (Házi jogtanácsadó, a TV Jogi esetek adása, újságok jogi rovatai) hivatottak szolgálni. Úgy hisszük, hogy jelenlegi társadalmi rendszerünk alkalmas az államigazgatási szervezet olyan működtetésére, amely lehetővé teszi az állami és az állampolgárok, az ügvfele*k személyi érdekének harmonikus megvalósulását. Ez közéleti demokráciánk sarkalatos kérdése. 3
